Kedves Ilon!
Mi lehetne nekem több és más, mint a szavak ajándéka. Ebből sem a szépek jönnek elő hamarabb, hanem az őszinték és igazak. Emlékektől és szeretettől dúsítottak. Székely származásom miatt az előbbivel nem kérkedhetem, hiszen szónoklataim nem az ékes-szólásról jeleskednek, de annál inkább tele vannak egyre jobban erősödő ragaszkodással és szeretettel.
Egy névnap általában egy a sok között. Minden nap született valaki, s így akár többen is ünnepelhetik nevük napját. De ez még nem jelenti azt, hogy nem szükséges egy kis, kívülről jövő támogatás ebbe az ünneplésbe.
Rossz sógorod vagyok, mert soha nem tudtam sógorként figyelni rád, de sokszor a „testvéri” szeretet sem emelkedett a megfelelő magasságba, hiszen számtalan akadály nehezítette útját. Éppen ezért, ma, amikor olvasod e sorokat, kimondom a nagyvilág előtt, – hogy igenis olyan szeretettel kívánok neked boldog névnapot, mint amilyent tapasztaltál valamelyik testvéredtől, aki felköszöntött. Ez az érzés pedig nem ingadozik annak függvényében, hogy milyen szelek fújnak egyik, vagy másik háza táján. De erősödik, mint a jól táplált rokoni érzés.
Isten éltessen sokáig!
Debrecen – Őrbottyán, 2009. 08. 15.-én.
Szeretettel, a Bátyus
Pap Gy. László 