Előadás a Debreceni Rotary Clubban

magyunitvall-2016 – Bemutató

magyar-unitarius-vallas – PDF

 

rotary01

rotary02

a magyar unitárius vallás

Útmutató évszámok és történeti adatok

Dávid Ferenc, az Unitárius Egyház megalapítója a hagyomány szerint 1510-ben született Kolozsváron. Iskolái végzésének időpontja azonban arra a feltételezésre enged, hogy születését 1520 körül helyezhetjük. Édesapja Hertel Dávid, szász nemzetiségű polgár volt, édesanyja pedig magyar. Édesapja keresztneve után – Dávid – nevezte magát Franciscus Davidisnek (azaz Dávid fiának). Ebből magyarosította később a Dávid vezetéknevet. Fiai, Dávid és János, ismét a Hertel nevet (latinosan Herteliust) használták.

Hazai iskoláit 1530-1545 között végezte Kolozsváron, majd Gyulafehérváron és Brassóban. Külföldi tanulmányútra Wittembergbe és az Odera menti Frankfurtba ment 1546-1551 között. Ezt az útját jótevőinek köszönhette, akik között Medgyesi Ferenc és Pesti Gáspár neveit kell megemlítenem.

1551-ben tért haza, amikor Besztercén lett tanító. Egy év múlva Petres nevű faluban (Beszterce mellett) lelkészkedett. Mindkét helyen a reformáció szellemében működött. 1552-1555 között Kolozsváron lett iskolaigazgató.

  1. október 6-án szülővárosa főlelkészének választotta meg. Ettől a pillanattól kezdve vezető szerepet töltött be az erdélyi reformáció (lutheránus, vagy evangélikus, református és unitárius) kifejlődésében. Dávid Ferenc Kolozsvárt a hitújítás és művelődés központjává fejlesztette. A kereszténység megromlásának legfőbb okát a Bibliától való elszakadásban látta és szerinte a reformáció nem lehet más, mint az evangéliumi kereszténység helyreállítása a Szentírás alapján. Más szóval visszaállítani Jézus tanítását.

1557-1559 között Dávid Ferencet az evangélikusok püspökeként ismerhetjük meg. Tisztségéről hitelvi okok miatt mondott le 1559-ben. Ez az év jelenti tulajdonképpen a Zwingli és Kálvin János tanai erdélyi elterjedésének kezdetét. Eredeti elképzelése, felfogása az volt Dávid Ferencnek, hogy a reformáció nem ért véget Luther Márton tanainak megismerésével. Azaz folytatandónak találta annak érdekében, hogy sikeresen visszaállíthassuk a tiszta Jézusi kereszténységet. Első lépésként azt találta, hogy a helvét (svájci) reformáció úrvacsora tana, szemben a lutheránus tanokkal, a Bibliával, sokkal megegyezőbbnek fogadható el. Éppen ezért a helvét irányhoz csatlakozott. Kezdetben azt kereste, hogy miként lehetne a lutheránus és helvét irányzatot egybeolvasztani. 1564. április 9-én volt a nagyenyedi zsinat, melyen még egyszer és utoljára megkísérelte az „egybeszerkesztést”. Itt azonban nem tudtak megegyezni. Ennek következtében az erdélyi reformáció kettészakadt és a helvét irány elindult az önálló szervezkedés útján. Ez az irány hamarosan első püspökének választotta Dávid Ferencet. Az akkori fejedelem, János Zsigmond udvari prédikátornak nevezte ki.

1565 Dávid Ferenc életében fordulópontot jelentett. Ez számított ugyanis az unitárius reformáció kezdetének. Ebben az évben Dávid Ferenc, éppen humanista és bibliai meglátásai miatt szembeütközött a helvét reformáció dogmatizmusával, hiszen a hitújítást örök folyamatnak fogta fel – Kálvin Jánossal szemben. Isten akaratának tartotta, hogy a vallás fejlődésében lépésről-lépésre kell haladnunk, amíg elérjük a teljes igazságot. Munkáját prófétai küldetésnek fogta fel, amit Isten, Jézus és az egyház iránti szeretetből kötelessége elvégezni. „Akiket Isten lelke megvilágított – mondta -, nem szabad hallgatniok, sem az igazságot el nem rejthetik”.[1]

Dávid Ferenc mindenek előtt a Biblia alapján és értelme segítségével végezte a keresztény vallás reformálását. Ennek rendjén első sorban is a bibliai eredetűeket és az értelemmel követhetőket tartotta meg. Vallásos gondolkodása során elvetette a szentháromság tanát, aminek következtében reformációja középpontjába az Isten egységéről vallott felfogása került. Ezzel a megállapítással az erdélyi reformáció elérkezett az unitárius valláshoz.

  1. január 20-án tartotta Kolozsváron azt a híres prédikációt, melynek következtében a város többsége unitáriussá lett. Az előbbi időpont számít a hitviták kezdetének, melyek 1571-ig figyelemmel követhetők és melyek során Dávid Ferenc kifejtette az unitárius hitelveket. Ugyanakkor e két évszám közé tehető a folyamatos támadás is, melyet a lutheri és kálvini reformáció összefogottan képviselt az unitárius vallással szemben.
  2. január 6-13 között tartották azt a híres tordai országgyűlést, melyen kimondták, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, mely felfogásával a legjobban megegyezik, mert a hit Isten ajándéka. Ezért a bizonyos, de ugyanakkor esetenként különböző felfogásért senkit sem szabad üldözni.
  3. október 20-25 között magyar nyelven tartották a Nagyváradi Hitvitát. Ennek első sorban is azért volt magyar a nyelve, hogy mindenki érthesse az azon elhangzó beszédeket. A hagyomány azt tartja, hogy ennek a hitvitának következtében mintegy 3000-en lettek unitáriusokká.

1569-re tehető Dávid Ferenc első prédikációs kötetének megjelenése. Egy évre rá megjelent az első unitárius énekeskönyv is. A hagyomány ezt Dávid Ferenc munkájának tartja.

1571 fontos időpont az erdélyi unitáriusok életében. Itt hangzott el, Marosvásárhelyen a tordai országgyűlés határozatának megerősítése. „Az Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessioért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgató[2].

  1. március 14 János Zsigmond fejedelem halálának időpontja. Az első erdélyi fejedelemről minden unitáriusnak és nem unitáriusnak tudnia kell, hogy szabadgondolkodásának köszönhetően született meg a világon legelőször, itt Erdélyben az a határozat, melyet a tordai országgyűlésen mondtak ki, és amelyet Marosvásárhelyen erősítettek meg. János Zsigmond fejedelem 1563-tól a reformáció híve lett, 1568-tól pedig az unitárius vallás követőjévé és jótevőjévé lépett elő. A gyulafehérvári székesegyházban temették el. Temetési szolgálatot Dávid Ferenc végzett magyar nyelven, Sommer János pedig latinul.

1571-1576 Báthory István fejedelemségének időszakát jelzi. A fejedelem és utódai az erdélyi Katolikus Egyház helyreállítására és ugyanakkor az unitárius vallás visszaszorítására igyekezett. Első lépésként elvette az unitáriusoktól a nyomdát, Dávid Ferencet pedig elmozdította udvari prédikátori állásából. Ebben az időszakban vezette be a cenzúrát, mely tulajdonképpen nem is az unitárius munkák korlátozását jelentette, hanem azok kiadásának megszűntét.

  1. sötét pontot jelent Egyházunk történetében. Ebben az évben vádolták be hitújítóként Dávid Ferencet. Első vádlója Blandrata György volt. Báthory Kristóf fejedelem erre az alkalmas időpontra várt, amikor eltiltotta Dávid Ferencet a prédikálástól és házi őrizetbe vetette. Bár időközben voltak sikeresnek mondható országgyűlési szereplései Dávid Ferencnek és követőinek, a vádat képtelenek voltak elhárítani. 1579. július 2-án, Blandrata György és Hunyadi Demeter, későbbi püspök nyomására az országgyűlés négy pontból álló hitvallást fogadott el. Ez a hitvallás azonban teljesen ellenkezett Dávid Ferenc unitárius tanaival. Dávid Ferencet holtig tartó börtönbüntetésre ítélték, Déva várába zárták, ahol 1579. november 15-én meghalt. Ez csupán a hagyomány, mely erre az időpontra teszi halálát. Bogáti Fazekas Miklós feljegyzése szerint november 7-én halt meg, melynek körülményei és ugyanakkor sírja is ismeretlen. A börtön Dávid Ferencet nem törte meg. Erre utal a börtöne falára vésett feljegyzése is: „A pápák kardja, a kereszt, a halál képe, semmi sem fogja az igazságot útjában feltartóztatni. Azt írtam, amit éreztem, s amit érzék, bízó lélekkel hirdettem. Meg vagyok győződve, hogy az én vesztem után a hamis igehirdetők tanai össze fognak omlani[3].
  2. október 25-én tartották Lécfalván azt az országgyűlést, ahol legelőször találkozunk az „unitárius” kifejezéssel. Ez tulajdonképpen az unitárizmus teológiai alaptételét fejezi ki: Isten lényegében és személyében egy. Innen ered az egységhívő elnevezés is.

1618-ban az erdőszentgyörgyi zsinaton az Unitárius Egyház elhatárolta magát és ugyanakkor állást foglalt a szombatosság ellen. Ez a mozgalom a 16. században keletkezett Erdélyben. Ennek a vallásos mozgalomnak az volt az indító rugója, hogy a vallást az Ószövetséggel, még közelebbről a tízparancsolattal kell kezdeni és csak azután térni rá az Újszövetségre. A hagyomány szerint Eösi András volt az alapítója, majd Pechi Simon lett kifejtője a 17. században. A szombatosság nem azonosítható a szombatista vallással, bár jól lehet itt is a szombat megtartásán volt a hangsúly.

  1. július 1-7 között, Dézsen tartott országgyűlés kemény rendelkezése alapján az unitáriusokra rákényszerítették a szentháromságot, valamint Jézus imádást. Az országgyűlés határozata azt is kimondta, hogy aki ez ellen vét, azt a fejedelem és az országgyűlés fogja megbüntetni. Ennek az intézkedésnek az a beszédes következménye, hogy az unitáriusokat elnyomták, templomaikat elfoglalták és megakadályozták vallásos munkáik kiadását és terjesztését.
  2. október 10.-én elvették az óvári főiskolánkat. A Lipóti oklevél[4] következtében érte egyházunkat e nagy veszteség. Bizonyos egyezség is született annak érdekében, hogy az épület helyett egy másikat kapjon egyházunk, viszont ezt az egyezséget nem tartotta be a katolikus egyház.
  3. április 2.-án elvették a piaci főiskolánkat. Az uralkodó döntése következtében egyházunk főiskola nélkül maradt. Ennek következtében a tanítás is szünetelt. Ezek és a hasonló atrocitások azonban nem tudták megtörni egyházunkat. Az elnyomás az unitáriusokat még nagyobb összetartásra és áldozatkészségre ösztönözte. Ugyanakkor olyan védekezési intézkedéseket hoztak, melyek biztosították egyházunk fennmaradását a mai napig.
  4. november 29-én II. József kiadta a Türelmi rendeletet. Ez első sorban arra irányult, hogy a protestáns és részben az ortodox egyházak sérelmeit orvosolja. Ettől kezdve lehetőség nyílt a vallás szabad gyakorlására, és ugyanakkor templomok és iskolák is épültek. A katolikus vallás azonban továbbra is „uralkodó” vallás maradt, a többi vallásfelekezetet pedig megtűrtnek mondták. Ennek a rendeletnek a kimondása hozott az unitáriusok számára is egy fellendülést és egyházunk a megújhodás útjára léphetett.

1831-ben kapcsolatot teremtettek az Amerikai Unitárius Egyházzal. Bölöni Farkas Sándor észak-amerikai utazása során találkozott az ottani unitáriusokkal és így ismertette velük egyházunk múltját és jelen életét. Az amerikai Unitárius Egyház lehetővé tette, hogy évente erdélyi fiatalok tanulhassanak egyetemeiken.

  1. augusztus 30-án vezették be a „garasos alamizsnát”, melynek az volt eredeti célja, hogy hívenként kérjenek és gyűjtsenek egy ezüst garast, amiből az iskolák fenntartásához szükséges anyagi fedezetet remélték.

1858-1859-ben látogatták meg egyházunkat az angol unitáriusok képviselői.

1861-ben jelent meg az első magyar nyelvű erdélyi folyóirat: Keresztény Magvető címmel. Nemcsak, hogy az első erdélyi magyar nyelvű folyóirat volt, hanem egyben egy olyan lehetőség, aminek kihasználásával a „keresztény eszmék s általában az erkölcsileg szép, jó, igaz magvainak vetése és fejlesztése[5]biztosítottnak látszott és mutatkozott a mai napig.

  1. szeptember 10-én látott napvilágot az Unitárius Közlöny, melyet a Dávid Ferenc Egylet[6] adott ki.

1905-ben megjelent az Unitárius Egyház c. havi lap, melynek célja a vallásos élet ápolása, az egyház építése és az időszerű egyházi reformok munkálása volt. Szerkesztője Lőrinczi István, székelykeresztúri lelkész volt.

1907-ben jelent meg az Unitárius Szószék c. időszaki folyóirat, melynek elsőrendű célja a lelkészek szószéki szolgálatainak támogatása és a prédikációirodalom terjesztése, fejlesztése volt. Szerkesztői voltak: Vári Albert, Deák Miklós és Balázs András.

  1. augusztus 4-én megjelent az új kultusztörvény, mely kommunista szellemével átrendezte az egyházi életet, de ugyanakkor új alapokra helyezte a vallásfelekezetek közötti kapcsolatot is.

Az Unitárius Egyház püspökei

Sor Név Idő
1 Dávid Ferenc 1568-1579
2 Hunyadi Demeter 1579-1592
3 Enyedi György 1592-1597
4 Várfalvi Kósa János 1597-1601
5 Toroczkai Máté 1601-1616
6 Radeczki Bálint 1616-1632
7 Csanádi Pál 1632-1636
8 Beke Dániel 1636-1661
9 Járai János 1661 ápr.7-jún 3[7]
10 Koncz Boldizsár 1663-1684
11 Szentiványi Márkos Dániel 1684-1689
12 Bedő Pál 1689-1690
13 Nagy Mihály 1691-1692
14 Almási Gergely Mihály 1692-1724
15 Pálfi Zsigmond 1724-1737
16 Szentábrahámi Lombárd Mihály 1737-1758
17 Agh István 1758-1786
18 Lázár István 1786-1811
19 Körmöczi János 1812-1836
20 Székely Miklós 1838-1843
21 Székely Sándor 1845-1852[8]
22 Kriza János[9] 1861-1875
23 Ferencz József 1876-1928
24 Dr. Boros György 1928-1938
25 Dr. Varga Béla 1938-1940
26 Józan Miklós 1941-1946
27 Dr. Kiss Elek 1946-1971
28 Dr. Kovács Lajos 1972-1994
29 Dr. Erdő János 1995
30 Dr. szabó Árpád 1996 – 2008
31 Bálint Benczédi Ferenc 2008-

Az unitárius elnevezés

A köztudatban elterjedt, hogy az unitárius elnevezést, már egyházunk megalakulása óta használtuk. Sőt, mintegy hivatalos elnevezésként is emlegetik némelykor. Tévedés azonban azt hinni és gondolni, hogy ez az elnevezés 1568, vagy 1571-re datálható. Gordon Sándor, nagy angol unitárius történetíró egyszerűen kétségbe vonja az elnevezés 16. századbeli használatát[10]. Ennek ellenére azonban bizonyított, hogy, mint pl. „Ergo deus est unitarius[11] mondatban felfedezhető az elnevezés. Uzoni Fosztó István történetíró, volt bágyoni unitárius lelkész azt írja, hogy a gyulafehérvári második nagy hitvita után unitáriusoknak nevezték hitelődeinket[12]. Egy komoly kérdés, hogy tulajdonképpen elődeink miért nem nevezték unitáriusoknak magukat. Amennyiben azonban azt a tényt látjuk, hogy az adott történelmi időszakban (16. század), a reformáció minden ága azt az álláspontot képviselte, hogy ő lépett rá a helyes és igaz vallásos ismeret útjára, akkor teljesen érthető, hogy mindenik csupán kereszténynek nevezte magát, ami miatt elhanyagolttá vált az unitáriusok esetében a megnevezés használata.

Meg kell jegyeznünk azt is, hogy az unitárius lelkészek többnyire a kezdeti időszakban „evangélikus hitvallású szolgáknak” nevezték magukat. Később, majd az 1576 évi törvény így említi őket: „Azok, akik Dávid F. hitén vannak”. A 16. század végére azonban határozottan különváltak az erdélyi protestáns felekezetek, s mintegy ennek következményeként találhatjuk a lécfalvi országgyűlés bejegyzésében az „unitaria religio” megjegyzést. 1638-tól azonban az „unitaria recepta religio”, vagy „unitaria magyar ecclesia” név szerepel.

A 16. század végére már nemcsak határozottan külön válnak egymástól az erdélyi protestáns felekezetek, hanem az 1600 évben Léczfalván tartott országgyűlésen vallásunkról „unitaria religio” cí- men esik szó. Az 1638 évi szomorú eseményekkel kapcsolatos deézsi egyezkedés „unitaria recepta religio”, „unitaria magyar ecclesia” néven említi. Az Approbata Constitutiokban „Unitaria vei antitrinitaria” szavak szerepelnek, az 1848 évi törvény unitárius vallásról, az 1928 évi román kultusztörvény pedig unitárius kultusztanról emlékezik meg.[13]

Unitárius álláspont

A történelem folyamán az unitárius felfogás mindig a hatalmasok önkényével állott szemben, aminek következtében állandóan a szabadságra vágyott. 1879-ben, Debrecenben az egyik református püspök a következőket mondta: „Nem szeretem az unitárius nevet, mert az unitárius egy olyan ember, aki soha sem mondotta ki az utolsó szót[14]. Az unitárius álláspontot a szabadság vágy teremtette, azaz, hogy minden lélek szabadon keresse Istent. Ez a felfogás Jézus tanításából származik, aki megláttatta velünk Istenben az Atyát, aki minden teremtményével szemben a szeretetet és a jóságot sugározza. Az unitáriusok számára mindennél fontosabb, hogy Istenről a Jézus tanította képet alkossák meg. Jézus Isten-fogalma a legtisztább egységet láttatja velünk, ezt azonban minden unitárius egy kiegyensúlyozott életben látja megvalósulónak, melyet az értelem, érzelem és akarat összhangja tesz teljessé. Jézus személyével kapcsolatosan az unitárius vallás elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor személyében egy igaz, tiszta, egy Isten akarata szerint cselekvő embert fedezett fel. Egyesek azt hangsúlyozzák, hogy Jézusban az „isteni embert ismerhettük meg[15]

Az unitárius vallás lényege

Az unitárius vallás a tiszta lelkiismeretnek, a szabad vallásos gondolkodásnak, a fejlődésnek és az őszinte hitnek a vallása. Harnack Adolf, a 20. század egyik kiemelkedő teológusa jegyezte meg a németországi eretneküldözéssel kapcsolatosan, hogy a kereszténységből a harmadik század óta hiányzik az őszinte hit. Az unitárius vallás erre az őszinte hitre hivatkozik, és erre buzdítja híveit.

Az unitárius vallás történelmi vallás, melynek gyökerei Jézus tanításaihoz nyúlnak vissza. Megjelenése óta állandóan fejlődött, mint ahogy azt annak idején Dávid Ferenc megállapította. Lényege abban foglalható össze, hogy az unitárius hit egy őszinte, egyszerűségtől áthatott hit a gondviselő Atyában, aki a világnak teremtője és az emberiségnek gondviselő Atyja. E hitnél azonban nagyobbnak számít a szeretet Isten és felebarátunk, azaz embertársunk iránt. A „szellemnek, a léleknek fontos volta, a szellemiségnek mindig előtérben állása az unitárizmus mindenkori legfőbb jellemzője. Ez a vallás a Jézus vallása /…/[16]

Hit és vallás

Mindenképpen említenem kell a dogma és a hitelvek kérdéskörét. Amikor hangsúlyozom e két kifejezést, akkor megállapítom azt is, hogy, míg a dogma alatt a figyelmet értjük, mely az evangéliumok kijelentés tartalmára néz, ami az evangélium örökérvényű summáját jelenti, addig a hitelvek objektív útmutatásokat és igazságokat tárnak fel az evangéliumban. Más szóval azt mondjuk, hogy az unitáriusoknak kiforrott és kialakult nézeteik vannak a keresztény vallással kapcsolatosan „amelyek az unitárius vallásos köztudatot többé-kevésbé öntudatosan meghatározzák. Talán ezek azok a hitelvek, melyekre hivatkozni szoktunk.[17]

A vallás nem más, mint Isten és ember közötti viszony. Isten létét bizonyítani nem is fontos, mert ez a hit világába tartozik. A hit Isten ajándéka. Ennek köszönhetően alapja és feltétele a vallásos tapasztalásnak, ami a lélekben fogalmazódik meg, és mint ilyen telik meg gazdag tartalommal. Más szóval azt mondhatjuk, hogy a hit nem más, mint Isten jelenléte az ember érzésvilágában. A hit képtelen egyik napról a másikra megszületni. Fejlődési fokon megy át, mialatt az egyén tisztázza Isten melletti viszonyát.

Mert szegénynek drága kincs a hit,

Hinni és remélni megtanít,

S néki, míg a sír rá nem lehel,

Mindig hinni és remélni kell.” (Arany János: Fiamnak)

Az unitárius hitelvek főbb pontjai

Isten. Az egész unitárius vallás lényege, amire minden többi hitelv fel van építve: Isten Atyasága. Ez tulajdonképpen egy eszmény, amelyet meg kell valósítani az élet minden vonatkozásában. A másik jellemző vonás Isten egysége. Semmi sincs világosabb tanítás a Bibliában, mint Isten egysége – mondja Dávid Ferenc a Rövid Magyarázatban. Egy következő fontos vonása az unitárius vallásnak, hogy Isten lélek (Jn 4.24.). Amikor Istent, mint szellemet igyekszünk meghatározni, akkor három fontos jellemvonást kell megemlítenünk: Isten tökéletes, szent és . Tulajdonképpen ezek a kifejezések, illetve a mögöttük és bennük található lényeg az, ami meghatározza Isten szellemi voltát. Egy következő lényeget Isten személyes jellegében fedezünk fel. Ezzel pedig azt határozzuk meg, hogy Ő egy személyes, öntudatos lény. Fontos szerepet tölt be az unitárius felfogásban, hogy a teremtést Isten munkájának tartjuk. Azt mondjuk, „ha van valami a világon, ami isteni dolog, akkor a teremtés bizonyára ilyen[18].

Az eddigiekhez társul Istennek két tulajdonsága, az igazságosság és az irgalmasság. Az ember is lehet igazságos és irgalmas, viszont az elfogulatlan szeretetnek olyan mértéke szükséges ehhez, amit csak ritkán fedezhetünk fel az emberi viszonyulások, közös együttélések rendjén. Isten szeretete és irgalmassága azonban olyan méreteket ölt, melyeket emberi fogalmakkal képtelenség körülírnunk. Az irgalmassághoz az igazságtól a szeretet vezet. Gondviselő Istenünkben mindkettő bőven meg van. Az irgalom és könyörület „letörli a könnyeket, megbocsát a bűnösnek, az igazságosság fokozza az erőt és a bizalmat. Jézus az irgalmasságot emeli ki, midőn azt mondja, hogy irgalmasságot akarok és nem áldozatot, mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre (A hegyi beszéd.)[19].

A Szentlelket az unitárius felfogás képtelen külön isteni személyként kezelni. Éppen ezért hitében Isten erejét és jóra való segítségét képzeli, ami megvilágosítja az értelmet, megtisztítja a szívet, megerősíti emberi akaratunkat. Hisszük, hogy ez a lélek mindenkor munkálkodik bennünk, amikor arra törekszünk, hogy a jót és igazat megismerjük és ezek mellett szilárdan megmaradjunk.

Jézust történeti személynek hisszük, akiről az Újszövetségben olvasunk. Tanításai irányt szabnak és határoznak számunkra, melyek által azt szeretné, hogy megismertesse velünk Isten törvényeit, valamint emberi szeretetben végbemenő kötelességeinket Istennel és embertársainkkal szemben. Éppen ezért örökérvényűnek és meghatározónak tartjuk azt a tanítását, melyben a vallás legfőbb törvényét fogalmazta meg: „Minden parancsolatok között az első: Az Úr, ami Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Mk 12,28-31).

Vallásos életünk gyakorlását úgy képzeljük el, hogy egyházba tömörülünk, ahol Jézus tanításának és példájának követésével Isten országa építésén munkálkodunk. Elvünk, hogy minden embertársunkkal békességben és szeretetben éljünk, mert arról kell megismerjenek minket, hogy Jézus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretjük (Jn 13,35). Az Unitárius Egyház és az unitárius vallás keletkezése nem keverendő össze. Az egyház, mint intézmény 1568-ban létrejött, de az unitárius vallás Jézus tanításával egyidejű!

Bűn és bűnbocsánat. Hitünk és vallásos felfogásunk tartozéka az a meggyőződés, hogy bűneinket közvetlen Istennek kell megvallanunk. Nem az örökös bűntudat, hanem a megjavulás vágya tölt el és az, hogy ugyanazt a vétket ismételten el ne kövessük.

Természetesen az unitáriusoknál is megtalálható az örökéletbe vetett hit, ami azonban kevésbé hangsúlyos. Ez a meggyőződés azt a magyarázatot hordozza magával, hogy hiszünk az élet folytatólagosságában és a lélek halhatatlanságában. A halált úgy fogjuk fel, mint egy természetes változást, miután testünk porrá lesz, lelkünk azonban tovább él Istennél, akitől soha el nem szakad.

Szertartások. Ezek közül mindenek előtt a keresztelést kell kiemelnem, amiről elmondom, hogy kezdetben a felnőtt keresztelés hívei voltak az unitáriusok, azonban éppen a jövendő biztosítása érdekében jobbnak látták visszaállítani a gyermekkeresztelést. A konfirmálás jelenti azt az érettségi kort, amikor az ifjú hitéről bizonyságot tesz és egyúttal hűséget is fogad egyháza és vallása mellett. Fontos mozzanatot jelent egyházi életünkben a házasság megáldása, amikor tulajdonképpen Isten és a gyülekezet előtt fogadalmat tesz az ifjú pár arra vonatkozóan, hogy egymáshoz hűségesek maradnak. A temetési szertartás, mint minden történeti egyház esetében komoly helyet foglal el a szertartások sorában. Az unitáriusok azonban a jelen élet kínálta lehetőségekre mutatnak rá. Igyekeznek vigasztalást és reménységet önteni a csüggedőkbe, a gyászolókba anélkül, hogy a középkori sötétséget árasztanák maguk körül utópisztikus hiedelmek híresztelésével. Végül pedig a két szín alatt felszolgált úrvacsorát említem, melyet minden alkalommal azért veszünk magunkhoz, hogy az által Jézusra emlékezzünk, és buzdítást nyerjünk példája követésére. Ebből hitalapon nem zárunk ki senkit, aki részt vesz a szertartáson.

Forrásmunkák

1. Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok – 1986
2. Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése – 1934
3. Dr. Varga Béla: Hit és vallás – 1948
4. Unitárius Káté – 2000
5. Dávid Ferenc mártír-halálának 375-ik évi emléke – 1954
6. Négyszázév 1568-1968 – 1968
7. Jakab Elek: Dávid Ferencz emléke. – 1879
8. Dr. Varga Béla: Ami örökkévaló Dávid Ferenc életművében – 1930
9. Dr. Varga Béla: Unitarizmus és individualizmus – 1931
10. Vári Albert: Unitarizmus és racionalizmus – 1931
11. Dr. Erdő János: Unitárius egyháztörténeti kurzus

Tartalomjegyzék

Útmutató évszámok és történeti adatok. 1

Az Unitárius Egyház püspökei 4

Az unitárius elnevezés. 5

Unitárius álláspont 5

Az unitárius vallás lényege. 5

Hit és vallás. 6

Az unitárius hitelvek főbb pontjai 6

Forrásmunkák. 7

 

Debrecen, 2016. november hava

Pap Gy. László

[1] Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok. 10. Old.

[2] U.o. 14. Old.

[3] U.o. 20. Old.

[4] Diploma Leopoldinum (1692. március 15) kimondta, hogy megerősíti a bevett vallások jogait, de ugyanakkor lehetőséget biztosított a katolikusoknak a protestánsok rovására, hogy terjeszkedjenek.

[5] Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok. 39. Old.

[6] 1885. augusztus 29-én alakult meg Boros György teológiai tanár, későbbi püspök indítványozására. Célja a vallásos élet ápolása volt. Az egylet első elnöke az utolsó erdélyi polihisztor Brassai Sámuel volt.

[7] Két évig a püspöki tisztség betöltetlen maradt, mivel a háború miatt püspökválasztó zsinatot nem tarthattak.

[8] 9 évig a püspöki tisztség betöltetlen maradt, mert a kormány nem ismerte el az egyházunk püspökválasztói jogát. Ebben az időszakban a püspöki teendőket Székely Mózes, egyházi főjegyző látta el.

[9] A Vadrózsák szerzője.

[10] Alex. Gordon: Heads of the English Unitarian History. 22. Old.

[11] LXVI. Évf. 1934. november-december 6. Füzet, 234. old

[12] Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. 246. Old.

[13] LXVI. Évf. 1934. november-december 6. Füzet, 234. old

[14] Alex. Gordon:I.m. 131. Old.

[15] Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése. 11. Old.

[16] Benczédi Pál: I.m. 13. Old.

[17] Dr. Varga Béla: Hit és vallás. 14. Old.

[18] U.o. 51. Old.

[19] U.o. 54. Old.

Papi családok találkozójának margójára

Kedves Tiszteletes Úr!
Kedves Árpád!
 
Kérlek tégy róla, hogy mások is elolvashassák.Előre is köszönöm.
On Monday, September 12, 2016 6:48 AM, (…)> wrote:
HOMORÓDALMÁS  2016
 
            Hölgyeim és uraim,előre szeretném bocsátani ,hogy ezen kis őszi értekezésem megírásához Popper Péter és Vámos Miklós írásait olvasgatva jutottam el.
            Az unitárius papcsaládok többféle szempont alapján oszthatók csoportokba. Például aszerint, hogy hány éve szolgál a családfő, hogy városon-e, vagy falun? A feleség (férj) magasan képzett-e, vagy csak “gyors talpalású” tanfolyamokat végzett, netalán önképzőkörökre járt? Egy vagy több gyerek van-e a családban, s hogy van-e mellékállásban, ha főállásban is van? S a mellékállásból több pénzt tud-e az asztalra tenni, mint mondjuk a papi fizetésből? A családtagok beszélnek-e több idegen nyelvet, vagy egyáltalán az állam nyelvét? És persze, de nem utolsó sorban, hogy mennyi szépséggel áldotta meg az Isten történetesen a papnét.és a többi.és a többi.
            Hölgyeim és uraim, az idén most csak arról szeretnék értekezni, hogy a papcsaládokat aszerint is lehet két nagy csoportba osztani, miszerint volt-e vagy nem volt Homoródalmáson a papcsaládok találkozóján. Én személy szerint azon csoportba tartozom, aki az idén, mint minden esztendőben elmentem a férjemmel a találkozóra. S az idén is, mint minden évben, amikor elolvastam a meghívót, egy érdekes érzés, egy megmagyarázhatatlan türelmetlenség, egy nyughatatlan “szent” állapot vett erőt rajtam. És akkor itt és most írom le azt az érdekes kísérletet, amiről Popper Péter egyik előadásából olvastam. A Standford Egyetemen, amely a hipnózis egyik fellegvára a világon, két kiváló, tapasztalt hipnotizőr, kiválasztott olyan személyeket, akik erősen hipnábilisak. A kísérleti alanyok felét hipnotizálta az egyik hipnotizőr, a másik felét nem. Őket utasította, hogy sürögjenek-forogjanak a helységben, nyissák ki az ablakokat, eresszék meg a vízcsapokat, keressenek meg valamit a földön. Persze akiket hipnotizált, azok is ugyanezt a cselekvéssort kellett elvégezzék. Amikor bejött a másik hipnotizőr, kiderült, hogy a tapasztalt szakember nem tudta megkülönböztetni a nyüzsgő emberek közül, hogy ki nyüzsgött hipnotikus szuggesztióban, ki pedig saját akaratából és elhatározásából. “Ez óriási meglepetés volt!” – írja a pszichológus. Ezen érdemes volt elgondolkodnom nekem is, mert nem tudom megállapítani magamon, hogy szabad akaratomból és elhatározásomból megyek-e el  minden évben a papcsaládok találkozójára vagy valamilyen szuggesztió, egy sugallat, egy hang, egy hívás hatására? Ha például szabad akaratomból kifolyólag, egómtól vezérelve megyek el, akkor tudom, hogy működésbe lépett az önreflexióm, vagyis tudok ítélkezni önmagam felett, hogy milyen ügyes is vagyok, hogy eljöttem, nem úgy mint mások. Megbocsátani is tudok magamnak és másoknak is, akik esetleg megszólítanak, amiért érdekes körvonalú ajakammal ráharapok az édességre, amit nagyon szeretek, sőt imádok megenni. De mi van akkor, ha a meghívót meglátva megszűnik az Én? Mert Jézushoz sem úgy csatlakoztak a halászok, hogy azt mondták: – Uram, mi lelkeket akarunk halászni. – hanem Jézus mondta: “.Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.” (Mt.1,17) De végig lehet olvasni más biblikus szövegeket is: “Most azért eredj, elküldelek téged.”(2 Mózes 3,10) vagy “Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok!” (1 Sámuel 3,4)
            Hölgyeim és uraim, tessék eldönteni, hogy akkor ha létezik egy meghívás, egy “elhívás” a papcsaládok találkozójára,  akkor az hallucináció-e, az elme játéka-e? Amikor semmi sem fontosabb annál, mint egy olyan közösségi találkozóra menni, ahol egyenrangúak vagyunk, például a pap az esperessel, esperes a püspökével, tanácsos a teológiai tanárával, nincs szép és csúnya, nincs öreg és fiatal papné, nincs egy, kettő, sőt többdiplomás kolléga, nincs nyugdíjas szolgatárs, csak papcsalád. Férfi és nő, nő és férfi, szingli vagy gyermekét egyedül nevelő anya vagy apa. Múlt, jelen és jövő, egy nagy család. Vagy akkor ez egy régen múlt, beteges állapot?  Vagy már az is, amikor az ember a pucér lelkét is a közszemlére kiteszi?
Benedek Enikő

5. Székely Nap

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület együttműködve a Debreceni Unitárius Egyházközséggel 2016. szeptember 3-án rendezte az 5. Székely Napot. A világ parázslik, Románia folyamatosan próbára teszi az erdélyi magyarságot és a székelyek magyar jövőjükért küzdenek. Egy napot a székely-magyaroknak szenteltünk, megnéztük mi történt az elmúlt évben Székelyföldön és milyen kilátások mutatkoznak?

A kulturális műsorok mellett Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke – sajnálatos módon – levélben ismertette Székelyföld területi önrendelkezésért folytatott küzdelmének helyzetét.

S, hogy ne hagyjuk a harangokat elnémulni az idei rendezvény bevételét a nyárádszeredai unitárius templom harangjának elkészítésére ajánljuk – annak ellenére, hogy Bocskai István fejedelem maga nem volt unitárius, de személye összeköti a Nyárádmente fővárosát és a cívisvárost.

5. Székely Nap 2016. szeptember 3-án

Kapunyitás és előkészület a vendégek ebédjének megfőzésére

img_20160902_170131

 

  • A gyermekek székely zászlókat készítettek
Bemutatásra került „Erdély” társasjáték,

Játszani jó. Gyerekként is, felnőttként is. Csak nem mindegy, mivel. Nemcsak számítógéppel, telefonnal lehet, játszótéren vagy focipályán a lakótelep házai között, de a hagyományos, klasszikus táblás játékokkal is. Minden bizonnyal ilyesmi gondolatok is átfutottak Csíki András fején, mikor kitalálta az Erdély nevet viselő, ismeretbővítő és ismeretterjesztő jelzőkkel ellátott társasjátékot.

csa-tarsasjatek

Csíki András és a játék

Csíki András manapság Debrecent vallhatja szűkebb hazájának, ám hatalmas szerelem fűzi Erdélyhez. Eredetileg Nyárádszeredán (Miercurea Nirajului) született ugyanis, ami arról is nevezetes, hogy ott választották 1605-ben Erdély fejedelmének Bocskait. (S és ott is van egy szép Bocskai szobor, mint ahogy a cívisvárosban is.) Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület alapításától kezdve nagyon sok Erdély-ismereti előadást, illetve vetélkedőt tartott és szervezett Csíki András. A Dehir.hu olvasói emlékezhetnek rá azokból a cikkekből is, ahol kirándulásokat, útvonalakat ajánlott azoknak, akik a tőlünk nem is olyan messzire eső Tündérkertet szeretnék felfedezni, annak függvényében, hogy egy-két napjuk van rá, vagy több.

– A tapasztalatunk az, hogy az emberek viszonylag sok tudással rendelkeznek Erdélyről, de ez a tudás nem mindig rendszerezett és nem elég biztos. Az EJKE által tervezett társasjátékkal a célunk az, hogy az erdélyi ismeretanyagot megerősítsük és bővítsük.

 

Hosszú gondolkodás és több mint féléves munka eredménye a játék, mely során a játékosok bebarangolják Erdélyt miközben próbára teszik, mélyítik tudásukat, valamint új ismereteket szereznek. A játékban a bátorságnak, a stratégiának és a szerencsének is fontos szerep jut. Irodalom, művelődés, földrajz, helyismeret, történelem, építészet, sport, gasztronómia, szokások – egy izgalmas, csodákkal teli világ megannyi érdekessége. Aki ismeri, járja Erdélyt annak különösen nagy élményt jelenthet a látottak, hallottak játékos formában való “megjelenése”.

– A társasjáték első hivatalos bemutatóját Tusnádfürdőn, a 27. Tusványoson tartottuk – idézte fel Csiki András, aki ezt is elárulta, hogy A játék nemes célokat is szolgál. Megvásárlásával egyrészt egy nagyon-nagyon sokáig használható, új és új élményt nyújtó, több módon játszható értékes, érdekes, izgalmas játékhoz lehet hozzájutni, ugyanakkor a vásárló hozzájárul ahhoz, hogy az egyesület folytassa hat éve megkezdett munkáját. Ez utóbbi részét képezik a már említett ismeretterjesztő előadások, a Székely Nap szervezése, az EJKE könyvprogramja, a Tisztás című folyóirat megjelentetése is többek között.

 

A játék ára átlagosnak számít: 6500 forintba kerül. Amikor megfogjuk, úgy tapasztalhatjuk, van benne anyag, nem spóroltak ki belőle semmit. Minimum két, maximum négy fő játszhatja. A játéktábla és a bábuk mellett 275 kártya alkotja a csomag tartalmát, melyek különböző témakörökben tartalmaznak könnyebb és nehezebb kérdéseket. Vannak szerencse-, kihívás- és párbajkártyák, melyek az izgalmat segítenek fokozni. (Bővebb információ itt kérhető a játékról.)

Érdekesség az is, tudtuk meg Csíki Andrástól, hogy a játék Misztótfalusi Kis Miklós, az 1650-ben született betűmetsző és nyomdász betűit használja – s így is összekapcsolja a múltat és a jelent.

(A játékról egyébként személyesen is lehet kérdezni a szombati székely napon Csiki Andrástól. Erről itt olvashatnak.)

 

Forrás: http://www.dehir.hu/

Elkészült „Az én Székelyföldem” fotókiállítás és felálltak a könyvvásár standjai. Az én Székelyföldem fotópályázat válogatott anyagából nyílt kiállítás a Debreceni Unitárius Egyházközség templomában (Hatvan utca 24.). A megnyitóra az V. Debreceni Székely Nap alkalmával került sor. Az ősz folyamán a vasárnapi istentiszteletek alkalmával a képek megtekinthetők (vasárnap: 10.30-12.30 között). Forrás: Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület, EJKE

kiallitas

  • Tisztelt Pályázók, Tisztelt Közönség!
  • Köszönjük a részvételt és az aktivitást. Az én Székelyföldem elnevezésű pályázatra érkezett pályaművek esetében minden fényképet befogadtunk, mely székelyföldi, székely kapcsolódású volt. Így 44 darab fotó és fotós mérethette meg magát a közönségszavazáson – mely elég nagy érdeklődés mellett zajlott, hiszen összesen 2.916 szavazat érkezett. A szeptember 3-án, szombaton rendezendő V. Debreceni Székely Napon az általunk a pályázati kiíráshoz legjobban illeszkedő és esztétikailag legjobb művekből kiállítást szervezünk (erről később számolunk be), melyre 19 fotót választottunk ki. A közönségszavazás eredménye:
  •  Szilveszter Zoltán, Marosvásárhely (38. számú kép – Szentgerice unitárius temploma; 482 szavazat) Nyereménye: 40.000 Ft értékű Bookline könyvvásárlási utalvány, festett kő a fényképről (www.meselokovek.hu), 1 db Sekler T-Shirt, festett székely ládikó (Kilyén Irma és a szekelytermek.ro), Kisné Portik Irén: Szépanyám szőtte c. könyve (Hargita Kiadóhivatal, szekelytermek.ro), Kiss Székely Zoltán: Az anyanyelv keresztje c. kötete, Székely Kalendárium (Pro Press Egyesület), megjelenés a Tisztásban (www.ejke.hu)
  •  Moraru Norbert-Petrică, Székelyudvarhely (44. számú kép – Madarasi-Hargita; 381 szavazat) Nyereménye: festett kő a fényképről (www.meselokovek.hu), 1 db Sekler T-Shirt, Kisné Portik Irén: Szépanyám szőtte c. könyve (Hargita Kiadóhivatal, szekelytermek.ro), Kiss Székely Zoltán: Az anyanyelv keresztje c. kötete, Székely Kalendárium (Pro Press Egyesület), megjelenés a Tisztásban (www.ejke.hu)
  •  Mezey Tibor, Debrecen (32. számú kép – Madarasi-Hargita; 214 szavazat)
  • Nyereménye:festett kő a fényképről (meselokovek.hu), 1 db Sekler T-Shirt, Kisné Portik Irén: Szépanyám szőtte c. könyve (Hargita Kiadóhivatal, szekelytermek.ro), Kiss Székely Zoltán: Az anyanyelv keresztje c. kötete, Székely Kalendárium (Pro PressEgyesület), megjelenés a Tisztásban (www.ejke.hu)
  • 4-10. helyezettek Nyereményük: Székely Kalendárium (Pro Press Egyesület)
  • Takács Judit, Debrecen
  • Szabó András, Pátroha
  • Török Levente, Pátroha
  • Nemes András, Bogyiszló
  • Iochom Zsolt, Csíkszereda
  • Turi Adrienn, Komárom
  • Rusu Enikő, Csíkszereda
  • A díjazottakat kérjük, hogy küldjék meg a címüket és telefonszámukat:azenszekelyfoldem@gmail.com. A nyereményeket az ősz folyamán juttatjuk el a győzteseknek.
  • Szívből gratulálunk,
  • Csíki András
  • EJKE

 

14,00 órakor istentiszteletet tartottunk, melyen a szolgálatot Molnár Imola, a Nagyváradi Unitárius Egyházközség lelkésze végezte a jelenlevők lelki épülésére. Prédikációjában egyéni megközelítéssel kihangsúlyozta többek között, hogy a hagyománynak nincs szüksége őrzésre, mert nem rab, sem ápolásra mert nem beteg, hanem a hagyományt élnünk kell!

img_20160903_141727

  • Csíki András, az egyházközség gondnoka, az EJKE Közhasznú Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket:

„Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület nevében szeretettel és tisztelettel köszöntünk minden kedves vendéget, érdeklődőt az V. Debreceni Székely Napon.

 

A világ parázslik, Románia fojtogatja a magyarokat és a székelyek magyar jövőjükért küzdenek. Időtálló megállapítás, sajnos. Az öt évvel ezelőtti kezdetre visszagondolva, meg kell állapítanom, hogy a dolgok nem úgy alakultak, mint azt vártam. A mai napon Debrecen városában az autonóm, területi önrendelkezését elnyert, teljes körű magyar adminisztrációját, közigazgatását kialakított Székelyföld vezetőségét kellene vendégül lássuk. Ehhez képest ismét és ismét csak alapvetéseket kell megfogalmaznunk és próbáljuk eljuttatni azokat értő fülekig és mindegyre a józan észre apellálunk.

Tehát: sokkal több kell, mint a román pártpolitikai életbe betagozódott magyar pártok megléte. A területi önrendelkezés jogi, közigazgatási, politikai keretei nélkül az erdélyi magyarság belátható időn belül elporlad. Nem annyira bonyolult a képlet, mint azt sokan levezetni próbálják. Személyes áldozathozatal, részvállalás, egységes kiállás nélkül nem lesz székely szabadság, de felgyorsult asszimiláció, és szórványsorba süllyedő tömbmagyarság igen. A közhelyszerű megállapítások a húsunkba vágnak, és mindegyre feltesszük a kérdést, ugyan minek kell történnie, hogy ebből a mélységes apátiából, ebből az ólmos passzivitásból, ebből a nyomasztó álomból felébredjünk. Annyi a kincsünk, annyi a potenciál a székelyekben, olyan drágakövei az összmagyarságnak melyet meg kell őriznünk, melyet ki kell tudniuk használni. Higgyünk hát és cselekedjünk, méltósággal, meggyőződéssel.

 

A mai nap nyitottuk meg Az én Székelyföldem fotópályázat legjobban sikerült képeiből összeállított kiállításunkat. A pályázat célja az volt, hogy megmutassuk Székelyföld sokszínűségét úgy, hogy a képek tükrözzék a székely ember szabadságszeretetét. A pályaműveknek közvetve vagy közvetett formában kapcsolódniuk kellett Székelyföld területi önrendelkezésért folytatott küzdelméhez. A pályázat sikeresnek mondható, mert a beérkezett 44 munkára, összesen közel 3.000 szavazat érkezett. A győztes képet Szilveszter Zoltán, marosvásárhelyi fotós készítette.

 

Az idei rendezvény bevételét a nyárádszeredai unitárius templom harangjának elkészítésére ajánljuk fel. Igaz ugyan, hogy Bocskai István fejedelmünk maga nem volt unitárius, de a személye összeköti a Nyárádmente és a Hajdúság fővárosát.

Érezzék jól magukat.”

 

  • Horváth Zoltán György előadása következett Marosvásárhely recessziós épületeiről, melyet nagy figyelemmel követett a közönség.

img_20160903_155208

 

A du. folyamán beszélgetést hallottunk a Székely labdarúgó Válogatott ügyvezetőjével. Megismertük a válogatott megalakulásának körülményeit, az eddigi részvételét a tornákon, valamint hallottunk a távlati tervekről is.

img_20160903_162506

 

  • Izsák Balázs távolléte miatt Pap Gy. László olvasta fel a hozzánk intézett levelet:

A székelyek ügye, a nemzet ügye!

– levél Debrecenbe –

 

Szeretettel köszöntöm az V. Debreceni Székely Napok minden résztvevőjét, és egyben kifejezem sajnálkozásomat, hogy csak lélekben lehetek veletek. Szeretném levélben kifejezni örömömet, hogy Debrecenben ötödik alkalommal kerülnek megszervezésre a székely napok. A székelység közel másfél évtizede, 2003-tól, tudatosan és szervezetten küzd egy cél valóra váltásáért, amely megmaradásának, a teljes és tényleges jogegyenlőségnek hosszútávú záloga lesz. Ez a cél: Székelyföld területi autonómiája. Ebben a küzdelemben fontos az anyaország egész társadalmának és a nagyvilágban élő magyar közösségeknek, többször, többféleképpen kifejezett szolidaritása.

Amikor az itthon üldözött székely zászlót látjuk a Magyar Országgyűlés épületének  homlokzatán vagy más magyarországi közintézményeken, amikor székely napokat szerveznek Székelyföldtől távoli közösségek, amikor Magyarország kormánya kiáll nyíltan a székelyek ügye mellett, akkor mi magunk is kapunk egy megerősítést, egy új lendületet. Egy biztatást, amely erősebb a kételkedők, vagy a csüggedők reménytelenségénél, hiszen a székelyek ügye, a nemzet ügye egyben! Ezért fontos számunkra, hogy Magyarország erős és független állam legyen, a nemzet sorsát érintő döntéseket pedig Budapesten hozzák meg. Ezért fogok nemmel szavazni az október másodiki népszavazáson, és biztatok arra minden magyar állampolgárt, hogy hasonlóan cselekedjen. De itthon, Székelyföldön sem vagyunk érdekeltek abban, hogy ide idegen kultúrájú, távoli népeket telepítsen Brüsszel. Mi megtapasztaltuk a magunk bőrén az erőszakos betelepítés minden következményét. Elegendő feladat számunkra megteremteni a normális együttélés intézményi kereteit a székelyföldi románsággal. És elegendő teher a székely önkormányzatoknak integrálni azokat a társadalom perifériáján élő közösségeket, amelyek tekintélyes része egy országon belüli folyamatos népvándorlás eredményeként került/kerül a székely városok és falvak gyorsan növekvő nyomornegyedeibe.

Van azonban egy harmadik okom is nemmel szavazni. Az autonómia a kölcsönös bizalom légkörében, a demokrácia és a jogbiztonság körülményei között valósítható meg. A kötelező betelepítési kvóta erőltetésével Brüsszel viszont káoszba taszítja Európát. Ha olyan idők jönnek erre a földrészre, amikor a karhatalmi erők állandó készültségére lesz szükség a terrorfenyegetettség miatt, ha Európa megszűnik az Unióról szóló szerződésnek megfelelően a „szabadságon, a biztonságon, a jog érvényesülésén alapuló térségnek” lenni, amely többek között „a külső határok védelmén” alapul, akkor a demokratikus alapértékek háttérbe szorulnak, s velük együtt a mi törekvéseink is.

A jog érvényesüléséért küzdünk itthon is. A Székely Szabadság  Napján, illetve a határkivilágítást követően kirótt bírságok ügye nem zárult le. Mi azonban elszántak vagyunk. Nem fogjuk engedni, hogy megfélemlítsenek a politikai rendőrség szerepében fellépő hatóságok, legyen szó csendőrségről, vagy adóhatóságról. Nem engedjük, hogy alkotmányos jogainkat korlátozzák. Világossá fogjuk tenni: Románia tervezett közigazgatási átszervezése, amely Székelyföldet egy román többségű régióba olvasztaná, a székelyek ellenállásába ütközik.

Folytatódik a perünk Luxembourgban is. A világ számára kell láthatóvá tennünk, hogy az Európai Bizottság a polgári kezdeményezés ügyében kettős játszmát folytat. Egyrészt el akarja hitetni az Unió polgáraival, hogy megadatott számukra a lehetőség a közvetlen beleszólásra az Unió ügyeibe, másrészt minden eszközzel, – beleértve az olyan önkényes jogértelmezést, amilyet mi csak a kommunista hatalom gyakorlatában tapasztaltunk – akadályozza a közvetlen demokrácia ezen intézményének működését. Láthatóvá kell tennünk a nagyvilág számára, hogy Európa nyelvi és kulturális szigetei – amilyen Székelyföld is – különleges védelem nélkül, egy sajátos és tudatosan felépített kohéziós politika nélkül az asszimiláció áldozataivá válnak, és ezzel Európa kulturális sokszínűsége sérül.

Kedves Barátaink! Tudjuk, hogy tisztában vagytok a küzdelmünk tétjével. Kérünk, legyetek mellettünk a jövőben is. Se nem rövid, se nem könnyű az előttünk álló út. De gondoljatok arra, hogy százszor könnyebb,  jobb, emberhez méltóbb egy értelmes, igaz ügyért harcolni, mint tétlenül elszenvedni azt, amit mások sorsunkul szánnak.

 

      Izsák Balázs

A Székely Nemzeti Tanács elnöke

 

Marosvásárhely 2016-08-30”

 

  • Székely népdal és góbéság – debreceni iskolások bemutatkozása.

Téged örököltelek c. műsor, melyet Csíki András és a Jazz Five Együttes adott elő a hallgatóság örömére

img_20160903_183841

 

  • Rendezvényünket a Székely Himnusszal zártuk.

 

Mit írtak a rendezvényünkről?

 

„Az egységes magyar nemzet sorsáért és jövőjéért is felelősséget vállaló EJKE sikeresen és eredményesen rendezte meg (2016. szeptember 3.) az Unitárius Egyházközség segítségével – az V. Debreceni Székely Napot. A fővédnök ezúttal is Izsák Balázs volt, aki fontos tanácskozás miatt – csak lélekben lehetett jelen.

Az ebből az alkalomból elhangzott ige „varázsszava” az öröklés, az átörökítés töltötte be a lelkeket. Felvetődött a kérdés, hogy mit örököltünk elődeinktől és mit vettünk át tőlük. Méltók vagyunk-e a ránk bízott kincsek megőrzésére, gyarapítására; illetve képesek vagyunk-e gyerekeinket méltó módon felkészíteni az életre? Mi szólal meg, játszódik le a lelkünkben?! Belátjuk-e, hogy az évszázadok óta dédelgetett hagyományaink, az örökségünk nem „rab”, hogy önző módon csupán csak őrizni kelljen? Azt gyarapítani; bővíteni; naprakésszé kell varázsolni.

Arról is szó esett, hogy ki örököl(het). Az ige ebben is segítségünkre van: akik igazak; a szelídek; a hittel; türelemmel; igazsággal; emberséggel és felebaráti szeretettel élők. Ezek az érzések bennünk vannak, csak megfelelőképpen, helyen és időben kell előhívni azokat.

Fellebbentek még: a becsület, tisztesség, tisztelet, bizalom, áldozat, megmaradni akarás és hit szavak is. A felvetett folyamatban elengedhetetlen az alapok és a történelmi fordulatok ismerete; illetve a nemzeti törekvések mozgatórugóinak rozsdamentesítése.

A székely magyarságot napjainkban is az örökölt ösztön­erő tartja életben – hisz: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”; illetve – „Ha Isten velünk… kicsoda ellenünk?!”.

A „Mutasd meg milyen a te Székelyfölded?” felhívásra készült felvételek életképeket örökítenek meg az erdélyi emberek életéből – ilyen címek alatt: A szülőföld jövője; Kapaszkodó; Ragyogó szeretet; Küzdelem árán; Ez az én zászlóm; Ima Erdélyért; Múlt, jövő, jelen; Szabadság vagy halál; Turul őrzi Madéfalvát; stb.

A családias hangulatú együttlétet felemelő, zenész-irodalmi összeállítás zárta. Ez alkalomból a civil szervezet elnökének – Csíki Andrásnak – sikerült a „lármafák” őrtüzeit újra csiholni – ezáltal bizalmat, reményt, akaraterőt, kitartást, valamint cselekvő hajlamot „csomagolni” az átadandó értékek közé.

Hutzler Vilmos, Debrecen”

Forrás: http://www.naplo.hu/

A résztvevőknek nagyon szépen köszönjük a megjelenést, a közreműködőknek a segítséget, a távolból együtt érzőknek a lelki támaszt!

Találkozzunk jó egészségben 2017-ben is!

V. Székely Nap

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület együttműködve a Debreceni Unitárius Egyházközséggel 2016. szeptember 3-án rendezi, az V. Székely Napot. A világ parázslik, Románia folyamatosan próbára teszi az erdélyi magyarságot és a székelyek magyar jövőjükért küzdenek. Szenteljünk egy napot a székely-magyaroknak, nézzük meg mi történt az elmúlt egy évben Székelyföldön és milyen kilátások mutatkoznak?

A kulturális műsorok mellett Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke ismerteti Székelyföld területi önrendelkezésért folytatott küzdelmének helyzetét.

S, hogy ne hagyjuk a harangokat elnémulni az idei rendezvény bevételét a nyárádszeredai unitárius templom harangjának elkészítésére ajánljuk fel – annak ellenére, hogy Bocskai István fejedelem maga nem volt unitárius, de személye összeköti a Nyárádmente fővárosát és a cívisvárost.

Időpont: 2016. szeptember 3., szombat 14.00-20.00

Helyszín: Debrecen, Hatvan utca 24. – Unitárius Egyházközség

Belépődíj (14 év felett) 1.000.-Ft.

EJKE

www.ejke.hu

 
 

 
 
 
 

SZÉKELY NAP

Mintha ellenségek – Csíki András

 

mintha ellenségek

én drága barátom
hűtelen barátom
mért lettünk ily olcsók
olcsók miért lettünk

szívvel feketézünk
emlékeken győzünk
metszünk egymás nyakán
egymás nyakán metszünk

zablánkat harapjuk
zsebeljük a múltunk
isszuk a sok mérget
sok jó mérget iszunk

mintha ellenségek
tűz víz füstje lennénk
árnyékot terítsz rám
rádterül az árnyék

én drága barátom
hűtelen barátom
nagyon olcsók lettünk
olcsók lettünk nagyon

s jaj a megbocsátás
Isten szemén szikra
vissza mi nem lépünk
nem lépünk mi vissza

Forrás: http://blog.sic.hu/csikiandras/2016/08/05/mintha-ellensegek/

 

Székely passió

Csíki András

Székely passió

“…Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak” (Zsolt.69:21).

El kell hazudni, 
hallgatni, letagadni
ezt a vérvörös semmivé tűnést?
Ezt a részvétlen retust,
ezt a visszfény nélküli 
nemébredést, ezt az
árnyékot összemocskoló
állónapi kereszthalált? 
El kell hazudni,
hallgatni, letagadni,
visszanyelni a kiáltás
fullasztó kezdőhangjait?
Hazudni, hallgatni, 
tagadni kell?
        EMBER! 
Vonalaink átrajzolják,
szavainkat beszakítják, 
szívünket dobnak varrják,
hűségünket megordítják, 
hűlt helyünket sóval szórják,
szeretőnket kitanítják, 
éjjel-nappal bújnák,
éjjel-nappal fújják
a mennydörgés görbe kürtjét!

http://csikiandras.blogspot.hu/2016/03/szekely-passio.html

Jókívánság

Sokszor csodálkoztok rajtam, hogy maradi vagyok társadalmi meglátásaimban. Ez igaz, de büszke vagyok álláspontomra, mert a család fontosságáról már gyermekkoromban felnőtt tapasztalatot szereztem. Ráébredtem fiatalon, hogy a „teljes élet a családos élet: a fészek. Akinek nincs családja, csak fél életet él: mindholtáig hiányzik neki valami.” „Aki nem anyai szív mellett nőtt fel, aki nem a feleség szíve melege mellett éli az életét, aki a maga szívére nem ölelhet gyermeket, aki nem halna meg senkiért, hogy megmentse, az olyan ember élete nem teljes. Mintha olyan országban élne, amelynek nincsen Napja.”(Gárdonyi Géza).

Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!

Húsvéti jókívánság

Kedves Tagtársak, Barátok, Honfitársak!
 
Az alábbi gondolatokkal kívánunk áldott, békés Húsvéti ünnepeket!
 
„Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!”
 
                                                       Juhász Gyula: Húsvétra
Szeretettel:
a Pátyi Székely Kör vezetősége
                          

Kérés

Kedves Ismerőseim!  Kérlek  írjátok alá a Petíciót! A szülőföldhöz  minden embernek joga van – s ez a székelyek esetében csak a területi autonómiával, önrendelkezéssel, a saját kezünkbe vett önkormányzással biztosítható hosszú távon!

Alulírottak felkérjük Magyarország és Románia kormányait , hogy a két ország közti alapszerződésben rögzített alapelveknek megfelelően kezdjenek haladéktalanul egyeztetéseket Székelyföld státusának a rendezéséről Felkérjük ugyanakkor az Európa Tanácsot, hogy ebben a folyamatban vállaljon közvetítő szerepet, hogy a rendezés az Európa Tanács elveinek és dokumentumainak a szellemében valósuljon meg

http://www.peticiok.com/szekelyfoldert_-_pentru_tinutul_secuiesc_-_for_szeklerland

Az Autonómia Alapot is népszerűsítsétek:

https://www.facebook.com/autonomiaalap/

http://www.ejke.hu/szekelyfoldi_autonomia_alap.html

 
Mellékletek terület
 

Melléklet (PETÍCIÓ felkeres-ket-kormanynak_.pdf) előnézete

 
 

PETÍCIÓ felkeres-ket-kormanynak_.pdf