– karácsony ünnep szombati beszéd –
Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára. Péld 3,3
Kedves ünneplő Gyermekek, Atyámfiai, szeretett Testvéreim!
Hála Istennek, megérkezett a várva-várt ünnep, a karácsony. Úgy történik legtöbb alkalommal, hogy, akik szeretik a templomot, és persze Istent, azoknak kétszer is jár az „angyal”. Egyszer itt, a templomban, másodszor pedig otthon. Így van bizony, mert meg vagyok győződve, hogy, amire haza mentek, otthon is vár a karácsonyfa, s az alája tett ajándék.
Itt, a templomban igen csak oda kell figyelnie az angyalnak, hiszen nem tehet senkivel különbséget. Az itteni ajándékokat egyformára készítette, mert tudja, hogy otthon majd mindenkinek más és más csomagolásban érkeznek majd az azok.
Láthatjátok, hogy kész is vannak a kis csomagok, de arra kértek az angyalok, hogy addig ne adjuk oda nektek, míg néhány szóban el nem mondjuk ünnepi jókívánságainkat. Ezek a mondatok a Bibliából idézett üzenetből fakadnak. Eszerint: Szeretet és hűség ne hagyjon el soha, kösd a nyakadba, és írd fel a szíved táblájára.
1). Értitek, tehát, hogy mindenek előtt a szeretetről kell beszélnem. Hogy megmagyarázzam ezt, egy kislánynak a leveléből idézek rövid részletet: „Az én anyukám 47 éves asszony és minket egyedül nevel. Vidáman élünk, pedig pénzünk is kevés van. Sokan mondják neki: menjen másodszor is férjhez, de őneki mi vagyunk az elsők a világon, én és a húgom. Pedig csinos, fekete hajú és kék szemű asszony. Én nagyon szeretem őt. Mi a verést csak hírből ismertjük. Zsebpénzt nem mindig kapok, de inkább szeretetet kapjak sokat és pénzt keveset, mint sok pénzt és állandó üldözést. Ő sohase intézett el egy ünnepet se úgy, hogy odacsapott egy (tízest) százast azzal, hogy vegyek, amit akarok. Ha megnövök én is ilyen édesanya, szeretnék lenni.” /Édesanyákról szóló vallomások /.
Mindehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy nekünk is ezzel a szeretettel kell szeretnünk minden embert ebben a világban.
2). A második tényező, a hűség. Biztos hallottatok arról, hogy valaki hűséges volt valakihez. Ennek szép példáját olvastam, amikor feljegyezték Dáriusról, hogy mindenki elhagyta, csak egyedül kutyája maradt hűséges hozzá. Nem arról kell beszélnünk, ha elhagyunk valakit, hanem arról kell bizonyságot tennünk egymás, és a világ előtt, hogy olyan hűségesek leszünk egymáshoz, embertársainkhoz, mint Dáriushoz a kutyája.
3). Említettem beszédem elején, hogy engem nagyon szépen megkértek az angyalok arra, hogy továbbítsam a nektek szánt üzenetet. Ezt természetesen megteszem, hiszen, főleg ilyenkor, karácsonykor, de általában is jó, ha szófogadók maradunk.
Azt mondták, tehát, hogy, feltétlenül adjak át egy jókívánságot. Ez nem egy szabványos, ünnepi felköszöntés, hanem amolyan, bibliai tanítás. Hallottátok már ezt, hiszen előbb is ismételgettem, most azonban elnyeri az igazi hangsúlyt. A szeretet és hűség ne hagyjon el soha. Ennek kettős értelmezése van. Az egyik, hogy ne hagyjanak el soha azok, akik szeretettel és hűséggel vesznek körül benneteket. A második pedig, hogy bennetek is mindvégig megmaradjon a szeretet és hűség mások iránt. Hogy kik azok a mások? Elsősorban azok, akik mellettetek állnak. Szüleitek, testvéreitek, nagyszüleitek. Mindazok az emberek, akiknek köszöntök az utcán, de azok is, akik mellett elmentek köszönés nélkül, mert azt mondjátok, hogy nem ismeritek őket.
4). A mai alkalomra még maradt egy megbízatásom, melynek teljesítését megígértem az angyaloknak. Két kérésről van szó, melyek felétek hangzanak. Az egyik, hogy kössétek nyakatokba a szeretetet, és a hűséget, a második pedig, hogy írjátok fel szívetek táblájára a szeretetet és a hűséget. Nincs idő rá, hogy alaposan megmagyarázzam ennek lehetőségét, de, ha majd az ajándékbontás között eszetekbe jut a tanítás, akkor kérdezzétek meg azokat, akik szeretettel és hűséggel mellettetek állnak.
Úgy lehet ezt a két tanítást teljesíteni, mint, ahogyan nyakatokba akasztotok egy nyakláncot, illetve, ahogy elkészítenek egy útjelző táblát, mely állandóan azért áll a megfelelő helyen, hogy figyelmeztesse az arra járókat.
Ne feledjétek, tehát, kedves gyermekek, hogy, ha valamikor ajándékot kaptok valakitől, az kötelez. Nem másra, hanem elsősorban szeretetre és hűségre. Ezzel nyissátok ki a kapott ajándékokat. Ámen.
Pap Gy. László 