Jézus megkeresztelkedése

Jézus megkeresztelkedése: Máté 3, 13-17.

János valóban nagyobb minden eddigi prófétánál s az egyik napon szembe találja magát a beteljesüléssel, melyet hirdetett és Jézus éppen azért ment hozzá, hogy megkeresztelkedjen. János megtorpant, de nem gondolt arra, hogy a Messiás hatalma ennyire nem szemlélhető. Nem értette és emiatt tiltakozott Jézus kérése ellen, mert gondolatvilágában nem tudta eltárolni Jézusnak ezt a kérését. Jézus határozottan annak adja a jelét, hogy népével és az emberiséggel vállalja a közösséget abban a helyzetben, mikor éppen kész adni a megtérésének jeleit.

a). A keresztség.

Régi nagy kérdés, melyet nem lehet kimeríteni. A Máté tudósítása kell legyen mindnek előtt az első fontos alap, melyre a továbbiakhoz hozzáadhatjuk véleményünket, meggyőződéseinket. Mit is jelent a keresztség? Bemerítést. A zsidó ember felfogásában nemcsak azt jelentette, hogy bizonyos megtisztulási folyamaton ment át – mint ahogy a víz magában is tisztít – hanem az alá merült emberben megölte a bűnt s mikor ismét felbukkant a víz alól, akkor már egy megtisztult ember mehetett ki a partra. Ebben tehát az a többlet volt, amit a tisztálkodási rituálé nem hordozhatott magában s ami már teljes mértékben összhangban is állt Keresztelő János bűnbánatra való hívogatásával.

A bemerítéssel kapcsolatosan be kell ékelnem egy megjegyzést arra a Jézus – filmre hivatkozva, melyben Keresztelő János fellépését, de Jézus megkeresztelését is a Jordán vizének felső folyásához tette a rendező, ami alkalmatlan volt az alámerítkezésre éppen a folyóvíz csekélysége miatt. Amennyiben elfogadjuk a tudósítást, hogy Judea pusztájában, azaz a Jordán – völgy alsó sivár szakaszában keresztelt János, akkor minden okunk meg van arra, hogy a teljes alámerítkezés gyakorlatában láthassuk a korabeli keresztséget.

A  keresztség részletezése előtt meg kell említeni a Keresztelő János és a Jézus keresztségét, de a kettő közötti különbséget is:

– János vízzel keresztelt, mely jelképesen a külső bűnöket hivatott lemosni, de ugyanakkor az említett módon egy új életet biztosított  annak, aki a lehetőséggel élt.

– Jézus tűzzel keresztelt – olvassuk -, amiből a perzselődésre, a megégetésre kell összpontosítani akkor, mikor az ember lelkében a gonoszságot érezteti meg, melyet úgy kell magunknak kiégetni onnan, mint ahogy az ércből kiég a salak.

– A vérkeresztség egyértelműen azt akarja szemléltetni velünk, hogy Jézus nemcsak a szenvedéseket, hanem a halált is elviselte, miáltal átesett  a vérkeresztségen.

b). A keresztség elnevezései

– 1). Víz fürdő = nemcsak a test tisztára mosását jelenti, hanem inkább a lelkiismeretét, mely a lélek tisztaságáért keresi meg imádságban Istent.

2). Az újjászületés fürdője azt jelenti, hogy a víz és a szentlélek segítsége nyomán lesz újjá az ember. A két velejáró összeolvadva egészíti ki egymást úgy, hogy az ember vállalja a külső gyakorlatot, vagyis a vízzel való megkeresztelkedés  lehetőségét, de ugyanakkor bensőjét Isten sugárzó erejével igyekszik tisztára mosni.

3). Kútfő a bűnök lemosására. Egy olyan külső megnyilvánulási forma, mely a belső megtisztuláshoz vezet.

4). Jézus felöltözése. Pál apostol tanításában ( Gal 3,27) jelenik meg ez a változat, ahol azok, kik keresztséget vettek fel magukon hordozzák Jézus ismertető jegyét: a szeretetet.

5). Megvilágosodás. Szintén Pál apostol vallásos felfogásában ( Zsid 6,4.) szerepel az a megállapítás, hogy aki már egyszer megkóstolta Isten ajándékait, megtapasztalta az örömüzenetben Isten magasztos biztatásait, az ilyen embernek képtelenség újra vétkezni és elpártolni attól, ami számára örömet jelentett. Megállapítja az apostol azt is, hogy az ilyen ember kész ismét keresztre feszíteni Jézust és csúfot űzni belőle. Hasonlattal élve elmondhatjuk, hogy az isteni üzenetet befogadó ember olyan, mint az a föld, mely gyakori esőt ihat be, minek nyomán meglátszik termékenysége is. Viszont ha az emberi lélek kimarad Isten áldásaiból – azaz nem veszi észre azokat -, akkor olyan lesz mint a terméketlen föld, melyet  könnyen felperzselhet a tűz.

3). A keresztség szükségessége

a). Isteni rendeltetésre alapozzuk, mikor hangsúlyozzuk, hogy a farizeusoknak és szaducceusoknak is meg kellett volna keresztelkedni a kivonult tömeggel. Jézus és az apostolok is azt tanácsolták, hogy megkeresztelve tegyenek tanítványokká minden népeket., illetve megtérésük után keresztelkedjenek meg.

b).A keresztség boldogulásunk egyik útját jelenti, mert éppen a keresztség által egyesülünk egy közösségbe s bizony önmegvalósításunknak a záloga is benne van akkor, ha hisszük azt, hogy nem minden, aki azt mondja nékem Uram, Uram, megyen be Isten országába, hanem, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

Alkalmazás:

1). Eszközöl-e a külső keresztség üdvösséget?

– Jézus a keresztség mellé hitet kér, mi által a külső gyakorlat belső életforma lesz.-

2). Van-e célja a keresztségnek?

– hitre való elkötelezés. – (az egyén részéről)

– megjobbulásra való elkötelezés. – (az egyén részéről)

3). A keresztségben tett fogadást meg kell tartani:

– hogyan értelmezzük ma a konfirmációi esküt?

4). Melyik keresztelési formát tartjuk helyesnek: gyermek, vagy felnőtt?