2.

2

Jobban ragyog az életed, mint a déli nap, és a sötétség is reggelre változik. Jób 11,17.

Ne szomorkodjatok Testvéreim, az átmeneti sötétség miatt. Sőt, attól se féljetek, ha ismételten rátok szakad életünk legnagyobb megpróbáltatása, a bánat. Normális dolog, hogy megszomorodjon a szívünk, bánatban fuldokoljon a lelkünk, de soha ne feledjétek, hogy erő, öröm, boldogság, reménység fogytán mindig ott áll valaki mellettünk, s rajta tartja kezét a villanykapcsolón. Isten mindig éberen vigyáz ránk, s észre veszi rajtunk, hogy szomorúak vagyunk. Ahogy készen állunk ismét szembe nézni a Nappal, akkor felgyújtja számunkra ismételten a villanyt, még akkor is, ha rákiabálunk, hogy mi sötétségben szeretnénk maradni. Isten azért választotta külön a világosságot a sötétségtől, hogy élete legyen annak, aki a fényre kívánkozik. Azért tartja rajtunk a szemét, hogy időben meglássa a holnap reggelébe vetett reménységünket.