Kettős állampolgárság

• Demokrácia Központ
• Egyszerűsített honosítás

Tájékoztató az egyszerűsített honosítási eljárásról

Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A világban és a Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt 20 évben időről-időre felbukkant igényként, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban és magyarságuk megtartásában komoly segítséget jelentene – külföldi példák nyomán – egy egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése. A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez.

Az egyszerűsített, kedvezményes honosítást kérheti a Magyarországon élő (függetlenül az itt tartózkodás időtartamától, jogcímétől) és a szomszédos államokban élő mellett a nyugat-európai, tengeren túli kérelmező egyaránt.

Az új szabályokat a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, de nincs időbeli korlát, évek múlva is be lehet azonos feltételek mellett nyújtani a kérelmet.

A kérelem benyújtása:

A kérelem benyújtása előtt érdemes alaposan tájékozódni az ügymenetről, célszerű már az igénylés előtt összegyűjteni a szükséges okiratokat.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatása illeték- és igazgatási szolgáltatási díj mentes.

Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Változatlanul maradt az együtt élő családtagok közös kérelem-benyújtásának lehetősége.

A kérelem benyújtásakor igazolni kell a személyazonosságot. A személyazonosság igazolására elfogadható okmányok: az érvényes útlevél, ennek hiányában az érvényes személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány, az érvényes vezetői engedély, ha ez utóbbi a kérelmező állampolgársága szerinti államban is felhasználható e célra (a vezetői engedély pl. Kanada, Amerikai Egyesült Államok).

Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:

– maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi  származását,

– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),

– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és

honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

A magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvételekor történhet a nagykorú kérelmezővelfolytatott beszélgetés, illetve a kérelemmel összefüggésben feltett kérdések alapján.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják.

Benyújtandó okiratok:

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány, stb.).

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a kérelemhez még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet(külföldön élőnek egyet), valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell.

A mellékletek közül eredetiben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel).

Idegen nyelvű okiratok lefordítása:

Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot a Magyar Köztársaság területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet. A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője – egyebek mellett – okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

Fontos kiemelni, hogyha a hiteles fordítást arra – annak készítésére – feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, amelynek országával az okiratok kölcsönös elfogadását jogsegélyegyezmény vagy viszonossági gyakorlat biztosítja, a fordítást el kell fogadni. (Tehát közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók.)

A kérelem elbírálása:

A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelem kerül benyújtásra.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. A magyar állampolgárság megszerzésenem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).

Névmódosítás:

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását, utónevüknek magyar megfelelőjét. A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.

Forrás az EUE sjatótájékoztatója

Tisztelettel és szeretettel ajánlom figyelmébe minden érdeklődőnek a kettős állampolgárság megszerzése érdekében létrehozott honlapot, ahol az üggyel kapcsolatosan minden kérdésére választ talál.

Egyszerűsített állampolgárság Honlapja