Kedves ünneplő Atyámfiai, szeretett Testvéreim!
Bágyoniak és vendégek!
Az öröm és boldogság napja van azok számára, akik részt vehetünk ezen az ünnepélyen, mert sokunk életének része, vagy egésze kapcsolódik a faluhoz, a templomhoz, e gyülekezet múltjában élt, jelenében élő és jövőjében megszületendő népéhez. Az én örömem már csak ráadás, hiszen e gyülekezet 441 éves múltjának töredékét tartom a kezemben, s ezzel járulok hozzá jelen ünnepség gazdagításához.
A kötet, mely a templom építésének 200. évfordulójára készült el – Isten akaratából és emberek közreműködésével -, nem hordozza magán a teljesség igényének minden jelét. Éppen ezért, sok név, esemény, történés, titok ül még arra várva, hogy valaki majd ismét sorba rakja őket. Írásomban arra törekedtem, hogy mindent a maga helyén, kellő súllyal, de folyamatos igazságigénnyel véssek papírra, s ne legyen kegyeletsértő, bántó, szomorúságot okozó, főleg a jelenlevőknek, a későbbi utókornak, de egyáltalán annak, aki olvassa a sorokat. A történetírás jellege viszont mindenkor megkívánja a történelmi hűséget, melynek következtében igazakká válnak az amúgy széppé fogalmazott szavak is.
Kimondottan fontosnak tartom, hogy figyelmeztessem a könyvet olvasó testvéreimet, hogy sok odafigyeléssel végezzék kapcsolódásukat az eseményekben szereplő személyekhez, akiket ugyan őseiknek vélnek. Nem csak azzal kell számolniuk esetenként, hogy akár több évszázad távlatába röppennek át, hanem egy azonos név alatt több család is élt a gyülekezetben, akik tulajdonképpen még rokoni kapcsolatban sem álltak egymással. E helyen is határozottan megkérem az OLVASÓT, hogy szigorú elbírálásnak kell alávetnie az egyes családokat és azok tagjait, amennyiben saját elődeire akar ráismerni, hiszen azonos nevű családok (Balogh-Balogh, Simonffy-Simonffy stb).
Az egyházközség eseményei időnként szorosan összekapcsolódnak a község, a falu történetével is, de arra törekedtem, hogy megmaradjak abban a témában, ami mindig visszavezeti az unitárius gyülekezet életébe az Olvasót.
Eredetileg két kötetre terveztem jelen írásomat, de a nyomtatással, kiadással járó költségek, annak előteremtésének nehézségei kényszerítettek bizonyos fokú zsúfolásra, s így I. és II. rész található a könyvben.
A könyv első részében a valláserkölcsi élettel kapcsolatos tudnivalókat összegezem, egy általam felállított sorrendben. A vizitációkról szóló tájékoztatást követően a gyülekezet istentiszteleteire, szertartásaira fektetek hangsúlyt. Az olvasható események terjedelme nem minden esetben tükrözi az egyházközség levéltárában megtalálható anyag nagyságát, hanem inkább személyes hozzáállásomat az adott kérdéskörhöz. Amikor ragaszkodom az eseményekhez, az azokban szereplő személyekhez, akkor ezt történeti hűséggel teszem.
A következő, nagyobb fejezetet a „segítőkészség” jelenti, melyben kiviláglik az egyházközség azon szándéka, hogy intézményeken és személyeken azonnal segítsen a bajok idején.
Komoly figyelmet szenteltem az egyházközségi vallásoktatásnak, de az iskolai nevelésnek is. A megvalósítások mellett sikertelenségek is nyomot hagytak az egyházközség életében, de érdemes megfigyelni azokat a próbálkozásokat, melyek az ifjúság mindenkori nevelésére irányultak.
Az egyházközségi közigazgatás fejezetben a hatóságokkal illetve azok tevékenységével kerül közeli kapcsolatba az Olvasó, majd a határozatok összegezésével szembe találva magát tapasztalja, hogy milyen nagy szerepet kapott a korabeli vezetés a bágyoni unitárius gyülekezet életében.
Az egyházközség tisztviselői és tisztségviselői felsorolásával, az adott, fontosabb események személyeihez történő kapcsolásával mindig két szempont vezetett: Először, hogy felsoroljam az adott személy megvalósításait, másodszor pedig felhívjam a figyelmet a gyülekezetben betöltött szerepére.
A fegyelmezés, valamint a közös tulajdon elleni vétségek elősorolása nem teljes, mint, ahogy a többi fejezet sem, de egyfajta ízelítőt kínál a kíváncsiskodónak.
A második részben az egyházközség anyagi értékeivel foglalkozom. Amint látni fogja az OLVASÓ, a lehető legaprólékosabban tárgyalom az épületekkel kapcsolatos tudnivalókat, arra törekedve, hogy semmi ne maradjon ki a felsorolásból.
Külön szíves figyelmébe ajánlom az egyházközség föld- és erdőterületeivel foglalkozó fejezeteket, ahol kiviláglik, hogy nemcsak egy tehetős egyházközség „nemes eklézsia” történetével ismerkedhet meg, hanem azzal a sok gonddal és törődéssel, ami e területek gondozásával járt.
Az egyházközség ingó vagyona következik a sorban, ahol a kis értékű tárgyaknak is megtaláltam az őket megillető helyüket.
Sokan nem gondolták, hogy egy bágyoni nagyságrendű, unitárius gyülekezet változatos és gazdag „alapokkal” rendelkezett. E könyvnek köszönhetően erről is meggyőződhet.
A pénzvagyon és annak kezelése következik, majd az egyházközség fenntartása, biztosítási ügyei folytatják a sort. Sosem volt kellemes téma a gyülekezet tagjai közt, de fontos helyet kapott a hátralékosokkal kapcsolatos intézkedés is.
Végül pedig egy névmutatót is talál az OLVASÓ, melyben könnyedén megkeresheti, hogy a számára fontos személy szerepel-e a könyvben leírtak valamelyik történetében, vagy további kutatás eredménye lehet a kívánsága.
A bemutatásra vonatkozó, záró mondatomban tisztelettel még egyszer hangsúlyozom, hogy jelen könyv a gyülekezet levéltárában megtalálható iratok, jegyzőkönyvek adataira támaszkodik, s csak bizonyos esetekben, kiegészítésként használ külső forrást.
E helyen hangsúlyos köszönetet mondok dr. Rezi Elek professzor úrnak, egyben egyik elődömnek a szakmai tanácsadásért, segítségért. Áldom emlékében is néhai Simén Domokos unitárius lelkészt, aki elvégezte e könyv első részének lektorálását és bevezetőt is írt hozzá. Köszönetet mondok Szabó Enikőnek az irodalmi lektorálásért. Név nélkül pedig megköszönöm mindenki jó tanácsát, hogy mára kézbe vehetővé válhatott a könyv.
Ma, amikor egyre kevesebb ember hoz anyagi áldozatot, hogy bővítse könyvtárát, kéretlen és önként a támogatók sorába lépett Marginean János ifjú barátom, aki komoly összeggel támogatta a történetírás megjelenését a Magyarországi Unitárius Egyház mellett. Hálás köszönet érte, s e helyen is ígérem—nem viccelek, hogy szívesen és önként vállalom vele és feleségével, egykori tanítványommal, egy hét múlva, e helyen a komaságot.
Végül ki kell mondanom, hogy nem kis törődést, fejfájást okozott e könyv létrejötte, hiszen több mint hat év munkája áll benne. Éppen ezért nagyon sajnálom, hogy a váratlanul magas költségek miatt nem sikerült megszereznem a kiadáshoz szükséges teljes pénzösszeget, hogy az előző két megjelent könyvemhez hasonlóan, ingyen és jó szívvel adhassam a kedves olvasó kezébe ezt könyvet is.
Végül pedig a magam és családom nevében, kik megjelentünk e szép alkalomra, kívánok minden szépet és jót a bágyoni, vagy bágyoni kapcsolatokkal rendelkező testvéreinknek, Isten áldásával.
Vagy olvasható a PDF formátumban megjelenített változat:
Debrecen- Bágyon, 2009. szeptember 5.-én.
Atyafiságos tisztelettel és szeretettel:
Pap Gy. László
Pap Gy. László 