A sarkalatos egyházügyi törvény tervezetét KDNP-s képviselők nyújtották be. Indoklásuk szerint a Németh-kormány idején elfogadott, 1990-es egyházügyi jogszabály túl nagyvonalú volt. Ennek tudható be, hogy ma legalább 350 egyház működik, és több esetben visszaéltek az egyházak alapításával.
A törvény eredetileg három kategóriába sorolta volna az egyházakat és felekezeteket, de ezt az utolsó pillanatban jelentősen megváltozatták. Eredetileg az “elitcsoport” a “bevett és elismert” egyházak közé a 116 évvel ezelőtti, 1895-ös egyházügyi törvény által meghatározott egyházak kerültek volna: a katolikus, református, evangélikus egyházak és a zsidó felekezetek mellett az unitárius, a baptista és az ortodox egyházak. A második kategória a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházaké lett volna, itt mások mellett a Hit Gyülekezete, a Magyar Metodista Egyház és a Krishna-tudatúak voltak felsorolva, összesen nyolc egyház. A harmadik kategóriába az országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező egyházak kerültek, összesen 23-an (például mormonok, iszlám közösség, Jehova tanúi, örmény egyház). A többi egyháznak újra kellett volna regisztráltatnia magát.
Hétfőn este a zárószavazás előtt az alkotmányügyi bizottság alapvetően megváltoztatta a törvény szövegét. Eszerint az országgyűlés csak 14 egyházat és felekezetet ismer el automatikusan: ebbe a körbe a korábbi elismert, történelmi egyházak közé bekerült a Hit Gyülekezete is. A többi vallási közösséget nem nevesítik és nem kategorizálják. Ezek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. A nyilvántartásba vételi kérelem kritériumai közül törlik a legalább ezer tagot. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.
A kivételezett státuszú egyházak különböző privilégiumok révén az ország oktatási és kulturális közéletének a többi egyháznál jóval befolyásosabb szereplői lesznek. Ez a kritikusok szerint egyrészt a vallásszabadság korlátozását jelenti, ugyanakkor a hitéleti elvek állami vizsgálata és az egyes egyházakkal igen szorosra fűzött intézményes kapcsolat sérti az állam és az egyházak különválasztásának alkotmányos alapelvét.
Forrás: http://index.hu/
A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895 . évi XLIII . törvénycikk alapján bevett és elismert egyházak
| Magyar Katolikus Egyház |
| Magyarországi Református Egyház |
| Magyarországi Evangélikus Egyház |
| Zsidó vallásfelekezetek |
| Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége |
| Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) |
| Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközsé g |
| Ortodox Egyház |
| Budai Szerb Ortodox Egyházmegye |
| Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus |
| Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház |
| Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye |
| Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus) |
| Magyar [Magyarországi] Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete |
| Magyarországi Baptista Egyház |
| HIT Gyülekezete |
Pap Gy. László 