Jézus követése

Jézus követésének feltételei

Mt 8,18-22.

1). Lukács evangéliumában is meglelhető ugyanez a tanítás (9,57-60). Persze, a két tudósítás között – mint sok esetben – van némi különbség itt is, de lényegi elhatárolódást nem fedezhetünk fel.Amennyiben a szövegre figyelünk, akkor érdekes tanítások kerülnek elő. Mindjárt az elején, az első tudósításban megtaláljuk a Máté evangélistánál megtalálható általánosítást: a „nagy tömeg”-et. Ugyanakkor az is észre vehető, hogy Jézus igyekszik távol tartani magát a nagy nyilvánosságtól. Ezt, az evangélistának tulajdonítható elképzelést máshol is felfedezhetjük. Jézus –az evangélista szerint -, titokban akarja tartani kilétét. Főképpen a gyógyítási történetek végén olvashatunk hasonlókat, ahol ilyen tanácsokat osztogat a meggyógyultaknak: Menj és ne szólj senkinek erről! Ennek ellenére azonban az esetek többségében, éppen ellentétes fordulatot vesz a tiltás és minél jobban szeretné megakadályozni Jézus a hír terjedését, annál inkább szétkürtölik, hogy mi történt velük. (Már mint a betegekkel) 1). Lukács evangéliumában is megkapható ugyanez a tanítás (9,57-60). Persze, a két tudósítás között – mint sok esetben – van különbség, de lényögi elhatárolódást nem födözhetünk föl.Amennyiben a szövegre figyelünk, akkor érdökös tanítások kerülnek elé. Már az elején, az égyik tudósításban megkapjuk a Máté evangélistánál megtalálható általánosítást: a „nagy tömeg”-öt. Ugyanakkor azt is észre lehet vönni, hogy Jézus igyeközött távol tartani magát a nagy nyilvánosságtól. Ezt, az evangélistának tulajdonítható elképzölést máshol is fölfödözhetjük. Jézus –az evangélista szerint -, el akarta titkolni kilétét. Főképpen a gyógyítási történetek végén olvashatunk hasonlókat, ahol ilyen tanácsokat osztogat a meggyógyultaknak: Mönny és ne szólj sönkinek erről! Mégis mindön visszájára fordul, minél jobban szeretné megakadályozni Jézus a hírösztelést, annál inkább széjjelkürtölik, hogy mi lött velük. (Már mint a betegökkel)
2).Az első tudósításba bele van ékelve egy olyan meglátás, miszerint éppen a tömegtől való szabadulás miatt – minden valószínűség szerint -, Jézus arra biztatja tanítványait, hogy menjenek át a túlsó partra, ahol nyugodtabb körülmények között folytathatja tanítását.Nyomban egy kérdés támad bennünk: Jézus miért menekült a tömeg elől? Ebben, az állítólagos menekülési szándékban sokkal több húzódik meg, mint amennyi kiderül a szűkszavú tudósításból. Mindenek előtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a magyarázatunk alapjául szolgáló három vers “„Jézus követésének feltételéről” szól. Ez akár jelképesen is szemléltetni szeretné azt is, hogy szűk körű tanítványai mellett kell lenni olyanoknak is, akik követni fogják Jézust nem csak a túlsó partra, hanem általában. Sőt, úgy tűnik, mintha máris elkezdődnének a nehézségek. Csak gondoljuk arra, hogy a hajó befogadó képesség korlátozott, ami mindenképpen meghatározta a rajta utazni szándékozók számát. Így, aki követni akarta Jézust, máris alkalmatosságot kellett keressen az átkeléshez, illetve meg kellett hoznia az első áldozatot. 2).Az első értösítésbe belé van ékölve égy olyan meglátás, miszörint éppen a tömegtől való szabadulás miatt – mindön valószínűség szörint -, Jézus arra biztattya tanítványait, hogy mönnyenek át a túsó partra, ahol nyugodtabban taníthat.Égy kérdés kezd piszkálni: Miért mönekült Jézus a tömeg elől? Ebben, a mönekülésben sokkal több húzódik meg, mint amennyi kiderül a szűkszavúságból. Tarcsuk szöm előtt azt, hogy a magyarázatunk alapjának három verse “„Jézus követésének feltételéről” szól. Ez jelképösön szömlélteti azt is, hogy tanítványai mellett kell lönni olyanoknak, akik Jézus után mönnek nem csak a túlsó partra, hanem örökké. Sőt, rögtön elkezdődnek a nehézségök. Gondoljuk arra, hogy a hajó befogadó képössége korlátozza az utasok számát. Aki Jézus után akart mönni, annak gondolni kellött az átkmönésre, az első áldozatra.
3). Még ne szálljunk fel a hajóra! Ne, mert megelőzően Jézushoz lépett egy írástudó, aki – több, mint valószínű – pillanatnyi felhevülésében Jézus követésére szánta el magát. Ezért hangsúlyozta, hogy követi Jézust, bárhová is megy ő. Jézus azonban átlátta az elhamarkodott vállalkozás mögött rejlő bizonytalanságot. Válaszában tudomásunkra hozza, hogy bár mindenkinek vállalkoznia lehet követésére, de ebben a felvállalásban észre kell vennünk a tömérdek nehézséget, melyet e döntés jelent.Vissza ugorhatunk ahhoz a korabeli felfogáshoz, mely Jézus idejében élt minden zsidó emberben. A messiásra várakoztak. Olyan Megváltóra vártak, aki hatalommal, királyi módon fogja megváltani a népet. „Az ember fiának[1] nincs hová lehajtsa fejét” megjegyzés azonban nemcsak ellenkezőjét hozza nyilvánosságra a várakozásban szereplő reménységnek, hanem egy olyan sorsot is, melyet a korabeli ember el sem tudott képzelni Isten küldöttéről. Addig, míg a várakozás földi hatalomba helyezi a Messiást, addig neki kiszolgáltatottságban, megalázásban, magára maradottságban lesz része. De nemcsak neki, hanem azoknak is, akik követésére szánják el magukat. 3). Még ne üjünk föl a hajóra! Előbb Jézushoz lépött egy írástudó, aki fölhevűlésében követésére szánta el magát. Ezért mondta, hogy követi Jézust, akárhova mönyön is. Jézus azonban átláttott a vállalkozón. Megmondta, hogy mindönkinek vállakoznia szabad, de ebben egy rakás nehézségöt kell leküzdjön.Most nézzük meg, hogy mit gondolt a korabeli embör Jézus idejében. Olyan Megváltót vártak, aki hatalommal, királyi módon fogja megmönteni a népöt. „A zembör fiának nincs hová letögye fejét” megjegyözés a reménység ellenközőjét mutattya, és egy megvetött sorsot, amit az embör el sem tud képzölni Isten küldöttéről. Várjuk a Messiást, és neki kiszolgáltatottságban, meggyalázásban, magára hagyatottságban lött része. De nemcsak neki, hanem követőinek is.
4). A következőkben egy tanítvány lépett Jézushoz. Szavaiból kicsendül szándéka: Szeretné követni Jézust, de előbb azonban szeretné eltemetni halottját. Ez volt az a pillanat, amikor az evangélista félreérthetőmegjegyzést adott Jézus szájába: Hagyd, hogy a halottak temessék el halottaikat.–        fontos felfigyelnünk erre a kijelentésre, még akkor is, hogy bizonyos mértékig kétségbe vonható annak eredetisége. A halott temesse el halottját – abban a gondolati összefüggésben értendő, hogy aki nem követi Jézust, az halottnak számít Isten ügye számára. Élő halott, tehát, aki minden további nélkül elvégezheti a kötelező cselekedetet: halottja temetését.

–        A második megállapítás abból pattan ki, mikor a jézusi megjegyzésből egyfajta tiszteletlenséget, szeretetlenséget olvasunk ki. Téves lenne arra gondolnunk, hogy Jézus a gyermeki kötelességek elhanyagolására buzdította volna hallgatóságát, még kevésbé tanítványait. Amennyiben a követéssel összefüggő tanításokat elemezzük, akkor a feltétlen követés gondolatát találjuk a fontossági sorrend első helyén. Így nem kell csodálkoznunk azon, ha akár még szerettünk eltemetésének kötelessége fölé helyezi Jézus az ő követésének elhivatottságszerű megélését.

Szerintem akkor értelmezzük helyesen ez, és a hasonló, Jézusnak tulajdonított tanítást, ha egyszer, s mindenkorra felfigyelünk arra a szándékra, mely a hivatásszerű követés sürgető feladatára hívta fel a figyelmet. Amennyiben a fontossági sorrendet nézzük, akkor szembetűnő, hogy a követés sokkal elébb áll annál a kultikus cselekedetnél, mely a temetéshez kapcsolódik. Sőt kihangsúlyozhatjuk azt is, hogy amíg Jézus követése elszántságot és feltétel nélküli odaadást követel, addig az otthon maradottak nyugodtan eleget tehetnek szertartásbeli kötelességüknek.

A fentiek után még csak egy annyit jegyezzünk meg, hogy a mai, Jézus-követéssel összhangba hozható elvárások, társadalmi életünk követelményei mennyire követelik meg a feltétel nélküli követést, a szó szoros értelmében?! Az abszolút követés ügye már bizonyos átértékelésen ment át, adott mértékben mellőzhető, mert egyik oldalon nem kell vállalnunk Jézus hányatott életmódját, legalább, ami a testiség szenvedéseit jelenti. Túl oldalon azonban szorosan kell tartanunk magunkat a Jézus támasztotta követelményekhez.

4). Égy tanítvány lépött Jézushoz, aki megmondta, hogy szeretne vele mönni, de előbb el kell temesse halottyát. Erre mondta Jézus, hogy haggya a halottat a halottakra.– oda kell figyelni a kijelentésre még akkor is, ha az nem lönne eredeti. Azt akarja mondani, hogy az holt meg, aki nem cselekszi Isten ügyét. Tetszhalottak ezek, akik végezzék a temetéseket!

–        nehogy arra gondoljunk, hogy Jézus a gyermöki kötelességök elhanyagolására késztet. Még inkább tanítványait. Meg kell jegyözzük, hogy sokkal fontosabb nekünk Jézus követése, mint rabszolgájául válni földi szokásoknak.

Akkor értelmözzük helyösön a Jézusnak tulajdonított tanítást, ha égyször, s mindönkorra fölfigyelünk a hivatásszerű követés sürgető föladatára. Ha a fontossági sorrendöt nézzük, akkor szömbetűnő, hogy a követés sokkal előbb áll annál a vallásos cseleködetnél, mely a temetéshöz kötődik. Jézus követése elszántságot és odaadást követel, az otthon maradottak nyugodtan tögyenek leget szertartásbéli kötelességüknek.

A fentiek után még csak égy annyit jegyözzünk meg, hogy a mai, Jézus-követéssel összhangba hozható elvárások, társas életünk mennyire követölik meg a föltétel nélküli követést?! Átértékelődött mindön, mert égyik oldalon nem kell vállalnunk Jézus hányatott életmódját, legalább, ami a testi szönvedésünket jelenti. Túl oldalon azonban szorosan tartsuk magunkat a Jézus követeléseihöz.

alkalmazás

1). Amennyiben csoda történik velünk, mondjuk meggyógyulunk egy nehéz betegségből, akkor szeretjük elmesélni a nagy eseményt. Amennyiben hitünk szerint, Isten gondviselésének tudjuk ezt, akkor mindenütt hirdetjük Isten atyai jóságát és segítőszándékát.

2). Azt tapasztalhatjuk, hogy mindig egy kisebb csoport követte feltétel nélkül Jézust. Magam is úgy találom, hogy Jézus követése nem tömegek ügye, hanem első sorban azoké, akik vállalják Jézussal az általa megjelölt életformát, és az azzal járó következményeket.

3). Bármilyen történelmi időszakot is vehetünk alapul, mindegyikben komoly követelménynek számított megmaradni Jézus tanítása mellett. Nemcsak a hittel járó kiállásról kellett tanúbizonyságot tenni, hanem el kellett szenvedni azokat a támadásokat is, melyektől csak akkor mentesültünk volna, amennyiben megtagadjuk Jézust.

4). Amiért ma senkinek sem kell végig kóborolnia Jézussal a bennünket be nem fogadó és megkergető vidékeket, egyáltalán nem jelenti azt, hogy szem elől téveszthetjük a Jézus által megjelölt utat: A szeretet kettős megélését.

Van hozzáfűznivalója? Tegye meg nyugodtan!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s