OKTÓBER

1837. október 1.-én kelt végrendeletében Augusztinovics Pál (1763-1837) könyvtárát és vagyonát az egyháznak hagyta. Vagyonának felhasználásáról a következőképpen intézkedett: „Nékem szívem leginkább feküvén a Kolozsvári Nemes Unitaria iskolában a tudományos és erkölcsi nevelés jobb lábra állítása, tehát vagyonom mi célokra fordítása elhatározásában ezt tartsák lelkiismeretesen szemeik előtt.” Augusztinovics Pál a 19. század nagy jótevője.
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

1919. október 2.-án kezdte meg működését az unitárius leányotthon az új kollégium épületében. 1928-ban a régi kollégium épületében kapott végleges elhelyezést.
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

Dávid Ferenc, 1555. október 9.-én, választás folytán elfoglalta szülővárosának főlelkészi állását. Ettől kezdve az erdélyi reformáció kibontakozásában és irányításában vezető szerepet töltött be.
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

1876. október 10.-én Baldácsi Antal római katolikus vallású jótevő alapítványt tett a protestáns egyházak felsegítésére. Az adományozási iratot október 19.-én írta alá egyházunk képviseletében Ferencz József püspök és Daniel Gábor főgondnok. Ebben az évben létesült az egyház első nyugdíj- és segélyalapja.
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

1693. október 10.-én az unitáriusok elveszítették a kolozsvári főiskolájuk óvári épületét. A diákság a piac nyugati oldalán, a nagytemplom bejáratával szemben levő, erre a célra átépített magánházakba költözött át.
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

1663. október 21.-i ádámosi zsinat Koncz Boldizsár kolozsvári lelkészt választotta püspökké, aki a szellemi elnyomás és a háborús pusztítások következtében súlyosan megpróbált egyházban új életet törekedett teremteni. Az egyházépítés és hitvédelem érdekében kátét irt, amelyet azonban csak 1698-ban lehetett kinyomtatni. A káté öt kiadást ért meg, az utolsó 1854-böl való.
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

1569. október 20-25. napjaiban volt a nagyváradi hitvita. A hitvitát magyar nyelven tartották, hogy a nép is érthesse. Sikerét bizonyította, hogy egyedül Nagyváradon mintegy háromezren tértek az unitárius vallásra. Az unitáriusok 1570 elején a hitvita jegyzőkönyvét eredeti párbeszédes formában kiadták. Ennek anyagát később hitvitázó komédia alakjában is feldolgozták. Ebben az évben jelent meg Dávid Ferenc: „Első része a szentírásnak külön-külön részeiből vett prédikációknak…” c. műve, mely az unitárius reformáció hitelveinek rendszeres és világos kifejtése. 1569-ben adták ki Dávid Ferenc és Blandrata György:”Major György iratának cáfolata.” c. közösen irt munkáját latin nyelven.
1569. október 20-25. napjaiban volt a nagyváradi hitvita. A hitvitát magyar nyelven tartották, hogy a nép is érthesse. Sikerét bizonyította, hogy egyedül Nagyváradon mintegy háromezren tértek az unitárius vallásra. Az unitáriusok 1570 elején a hitvita jegyzőkönyvét eredeti párbeszédes formában kiadták. Ennek anyagát később hitvitázó komédia alakjában is feldolgozták. Ebben az évben jelent meg Dávid Ferenc: „Első része a szentírásnak külön-külön részeiből vett prédikációknak…” c. műve, mely az unitárius reformáció hitelveinek rendszeres és világos kifejtése. 1569-ben adták ki Dávid Ferenc és Blandrata György :”Major György iratának cáfolata.” c. közösen irt munkáját latin nyelven.

-o-o-o-o-o-o-o-o-o-
-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

1600. október 25. és november 4. között tartották a lécfalvi tábori országgyűlést.

=================== ===================

 

Október – eseménytár

Október 6

Nemzeti gyásznap

Az aradi vértanúk napja

Október 9
1555-ben Dávid Ferenc kolozsvári lelkész
Október 10

1693. óvári főiskola elvétele

Október 22
1569. okt.20-25. nagyvádi hitvita
Október 23

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalmaés a szovjet meg szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün te té sével kezdődött 1956október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje ződött benovember 10-én.

 

Varga Béla sz.1886.

Október 24
Balázs Ferenc sz.1901.
Október 25

1600. a lécfalvi országgyűlésen fordul először az UNITÁRIUS elnevezés

Október 31

Reformáció ünnepe

1553. Szervét Mihályt máglyán megégették Genfben

Megjegyzés egy honlapra: „Igen csak jobban oda kellene figyelni a közölt dátumokra, ha történetesen a legendát összemossák is a valósággal. “A katolikus vallásához makacsul ragaszkodó csíki, gyergyói és néhány havasalji község székelysége nyíltan szembefordult /…/ II. János király parancsára az ellenállást fegyverrel próbálták letörni. Az ehhez szükséges „bandériumot”, az unitárius vallásra már átállott Homoród és Fehér-Nyíkó vidéki községek lakosságából (valószínűleg1562-től az udvarhelyi vár szolgálatára rendelt kincstári jobbágyokból ún. darabontokból), toborozták össze szabad zsákmányolást ígérve. A hitelesen alá nem támasztott „csata”, az egyházi hagyományok szerint 1567 pünkösd szombatján zajlott le Udvarhelyszék és Csíkszék határán, a Tolvajos-tetőn (Nagyerdő, a IX. lövétei fődűlő), hol az „ősi hithez való ragaszkodás diadalmaskodott”. A győzelemet mindenki a Szűz Mária közbenjárásának tulajdonította s ettől számítódik a csíksomlyói búcsújárás.” – írják. A gond az – többek között, hogy 1568-ban mondták ki az unitárius kezdeményezésre a vallásszabadságot, de csak az 1571-es marosvásárhelyi országgyűlés megerősítésétől számítjuk az Unitárius Egyház fennállását. Úgy, hogy az a csapat bármilyen lehetett, csak unitárius nem. Mi a helyzet Székely Mózes vallásos meggyőződését illetően. Nem volt véletlenül unitárius? És Orbán Balázs? Tisztelettel: Pap Gy. László, debreceni unitárius lelkész.”

A legenda szerint 1517 októberében, úgy dél körül egy jámbor Ágoston-rendi szerzetes, a helyi egyetem professzora kiszögezett egy papirost a vártemplom kapujára. A helyszín az akkorra már egyre jobb hírnévnek örvendő Wittenberg, a szász választófejedelem, Bölcs Frigyes egyetemi városkája, az időpont pedig a római Szent Péter székesegyház építésének, s így a búcsúcédulák terjedésének az ideje. Ma már sokan kétségbe vonják, hogy valóban ki volt-e téve az a papiros a kilencvenöt tétellel a kapura, vagy sem. Valószínűbb, hogy kora elvárásainak megfelelően Luther megvitatásra szétküldte a téziseit néhány teológusnak, hogy fejtsék ki róla véleményüket. Nem tudjuk azt sem, hogy vajon kézzel írt, vagy nyomtatott volt-e a vitairat, de az mindenesetre egészen biztos, hogy a szöveg rövidesen hatalmas visszhangot váltott ki. „Tizennégy nap alatt bejárta egész Németországot, mivel az egész világ panaszkodott a búcsúlevelek miatt” – írta Luther a röpiratáról. A szövegét hamarosan lemásolták, lefordították németre, kisebb vagy nagyobb, plakátméretben kinyomtatták, és terjesztették. Még az olvasni nem tudók is értesülhettek arról, hogy nagy vonalakban mit tartalmazott a röpirat. Luther szándéka ellenére éppen azok reagáltak a tételeire, akikre nem is számított, az általa megszólítottak viszont egyelőre hallgattak. Közülük senki sem ment el vitázni. Az &132egyszerű nép”, polgárok, művészek, értelmiségiek, sőt még a papok körében viszont annál nagyobb visszhangot kapott. Ilyen hatásra biztosan nem számított Luther, arra pedig végképp nem, hogy olyan lavinát indít el, ami végül szétszakítja a Római egyházat, s néhány száz évvel később ez a nap, mint a Reformáció ünnepe szerepel sok millió protestáns keresztyén naptárában szerte a világon.

 

Van hozzáfűznivalója? Tegye meg nyugodtan!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s