A farizeusok

A farizeusok és a farizeizmus

A farizeusok, vagyis az „elkülönültek” zsidó szektájának Jézus idejében mintegy hatezer tagja volt. Az esszénusok szektájához hasonlóan őket is „jámborok”-nak nevezték, akik elkeseredett harcot folytattak a makkabeusok időszakában a pogány befolyás ellen. Ehhez a csoporthoz tartozott valamennyi írástudó és törvénytanító, de a papság egy része is. Céljuk az volt, hogy vallási társulatokba szervezett tagjaikban ébren tartsák a Törvény iránti hűséget és buzgóságot.

1). A Jézussal való ellentét eredete

Úgy tűnik, hogy a Jézus haláláért való felelősség elsősorban a papok kasztjára és a szaducceusokéra hárul. Az is nyilvánvaló, hogy közülük sokan akartak Jézus közelségébe kerülni, hiszen társaságát is keresték, egyesek nyíltan Jézus és a keresztények védelmére is álltak (ApCsel 15,5.). nagyobb volt az a tábor, mely ádáz küzdelmet folytatott Jézussal szemben.

Hogy mellőzzük az ítélethozatalunkban a régi, farizeusi álláspontokat, el kell ismernünk olyan kiváló tulajdonságaikat, melyek túlzásaik okául is szolgáltak. Jézus megcsodálta buzgalmukat, a tökéletesedésre és tisztaságra irányuló gondjukat. Pál arra figyelmeztet, hogy a Törvényt alaposan meg akarták tartani, és csodálatosan ragaszkodtak élő, beszédes hagyományaikhoz. Emiatt azonban emberi hagyományaiknak köszönhetően semmibe vették Isten parancsait, és saját igazságuk nevében megvetették a tudatlanokat, megakadályoztak minden kapcsolatot a bűnösökkel és a vámszedőkkel, amivel Isten szeretetét maguknak sajátították ki. Ilyennek nézett ki a farizeusi világ abban az időszakban, melyet megrajzoltak az evangélisták, de rendszert is alkottak egyik, vagy másik farizeusi magatartásból.

2). A farizeizmus

Sajnos, ez a vitaindító kifejezés olyan nyelvi visszaélést teremtett, amelyet nem lehet keresztényinek nevezni. Amennyiben nem a zsidókat, hanem minden önmagába zárkózott ember magatartását bélyegezzük meg, akkor az ilyen értelemben vett farizeizmusnak semmi köze nincs a történelmi farizeusokhoz. A farizeizmus olyan lelkület, mely szemben áll az evangéliummal. Akkor van farizeizmusról szó, mikor valaki az igazságosság álarca mögé rejtőzik, hogy így felmentse magát annak igazi gyakorlásától, vagy attól, hogy elismerje a saját bűnös voltát, amikor valaki vallási ismereteinek szűk körébe akarja belekényszeríteni Isten szeretetét. Ez a gondolkodásmód megtalálható a születő kereszténységben is, a zsidókeresztényekben, akik rá akarták kényszeríteni zsidó szokásaikat a pogányokból lett keresztényekre. A farizeizmus hibájába esik az a keresztény is, aki megveti a zsidót (Róm 11,18.). a kereszténységet olyan mértékben fenyegeti a farizeizmus, amennyire visszasüllyed a hivatalos törvénytartásba, és nem ismeri a szeretet kiáradásának egyetemességét.

alkalmazás

  1. 1. Szoktunk-e általánosítani?(pl. farizeusok)
  2. 2. Mennyire tapasztalható körünkben a farizeusi álkegyesség?

 

Van hozzáfűznivalója? Tegye meg nyugodtan!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s