01. |
Szerény
|
1950 nyarán a szerény külvárosi templom sekrestyéjében Arisztid suttogó hangon jelenti be újszülött fiának keresztelőjét. – És milyen nevet választottál, fiam? – érdeklődik az idős atya. – Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Vazul, Celesztin névre gondoltam. – Fura döntés. Nem gondolod, hogy esetleg hátrányba kerül a neve miatt? – Nézze, tisztelendő úr: ha már vagyont nem hagyhatok rá, legalább tekintélyes neve legyen – ez is valami! |
02. |
Találkozás
|
Arisztid találkozik Taszilóval, akit már régen nem látott. – Hogy vagy? Mivel foglalkozol mostanában? – Légypapírt árulok – mondja Tasziló. – Őrült vagy! Légypapírt télen? – Igen – válaszol Arisztid. – Ilyenkor nincs konkurencia. |
03. |
Ungabunga
|
Afrikában egy nő és egy apáca egy vad törzs fogságába kerül. Odavezetik őket a főnökhöz, aki felteszi a következő kérdést a nőnek: – Lehetni választani! Lenni ungabunga, vagy lenni halál! A nő gondolkodik, a halál rossz dolog, az ungabunga nem tudja, hogy mi, de csak jobb lehet… – Legyen ungabunga. A törzs tagjai szépen felsorakoznak, és mindegyik magáévá teszi a nőt, majd elengedik. – Lehetni választani! Lenni ungabunga, vagy lenni halál! – fordul a törzsfőnök az apácához. – Inkább a halál! – hangzik az eltökélt válasz. Mire a főnök: – Nagyszerű! De előbb egy kis ungabunga. |
04. |
Ügyvéd
|
Az ügyvédhez becsönget a szomszédja, akinek kis élelmiszer boltja van. – Elnézést a zavarásért, tanácsot szeretnék kérni. – Csak tessék. – Ki fizeti meg azt a kárt, amit egy kutya okoz? – Természetesen a gazdája. – Akkor legyen szíves fizetni ezer forintot, ügyvéd úr, mert a kutyája ellopott egy rúd szalámit a boltomból! – Kérem, akkor ezt levonva összesen ötszáz forinttal jön a jogi tanácsért.
|
05. |
Ünneplés
|
– Hányadik születésnapját ünnepli, asszonyom? – Pontosan ugyan annyit, ahányas cipőt viselek! – És hányas cipőt hord? – Harmincötöst! – Nem szorítja egy kicsit?! |
06. |
Vezető
|
Kétszer kettő
A világ vezető értelmiségeinek a következő kérdést rakták fel: |
07. |
Vidéken |
Arisztid és Tasziló egy vidéki színtársulat igazgatójának meghívására megjelennek az előadás házi főpróbáján. A darab második felvonása közben Tasziló felugrik a helyérők, és kirohan a nézőtérről. Izgatottan nyargalászik, de sehol sem találja a WC-t. Végül benyit egy vasajtón, végigrohan egy sötét folyóson, majd benyit egy szobába. A szoba üres, de középen asztalt lát egy cserépvázával. Nem bírván már uralkodni magán, kéjes arccal telepisili a vázát, majd a már ismert úton visszatér a nézőtérre. <br> – Történt valami, Arisztidkám, amíg távol voltam? – kérdezi barátjától.<br> – Ó, semmi különös. Néhány szereplő beszélgetett egy ideig, majd kimentek a színpadról. Aztán nyílt az ajtó, te beléptél, és telehugyoztál egy vázát.
|
08. |
Világosság
|
Új cseléd
A grófék új cselédet kaptak faluról, és mindjárt az első nap vendégek érkeztek. A vacsora jó későig tartott, a vendégek éjfél után távoztak, és a cseléd világított nekik a lépcsőházban. Aztán visszajött, a keze tele volt pénzzel. Odament az asszonyához, letette a pénzt az asztalra, és így szólt: |
09. | Agyrázkódás
|
Báró: – Mi történt Tivadarral? Gróf: – Bizony, súlyos agyrázkódást szenvedett. Báró: – Majd felépül! Fő, hogy a nemesebb szervei nem sérültek meg. |
10. | Áldás
|
Arisztid mézesheteit tölti ifjú arájával, míg az egyik este a bájos grófnő irulva-pirulva így szól a férjéhez: – Drágám, nem akartam eddig szólni, de mégis megkérdezem, miért nem teszed le éjszakára sem a monoklidat? – Tudod, édesem, most már bevallhatom. Sajnos olyan rossz a szemem, hogy álmomban sem látok tisztán… |
11. | Áldott szerencse
|
Pistike a villamoson utazik az apjával. A papa mellett egy bombázó nő áll, és a papa állandóan belebámul a mély dekoltázsba. Egyszer csak a nő elengedi a fogantyút, és egy jó nagyot lekever az apának. A papa sürgősen leszáll a villamosról a gyerekekkel. Megszólal a kölyök: – Apa, tetszett neked az a néni, aki melletted állt? – Dehogy tetszett – tapogatja az arcát a apa. – Na, nekem se – mondja Pistike -, azért csíptem a fenekébe. |
12. | Álom
|
Egy vénkisasszony álmodik: Álmában tengerparton üdül és egy csodálatos, szőke, izmos fiatalember áll eléje, akitől megkérdezi: – Akarod, hogy a tiéd legyek, szép szőke hercegem? – Honnan tudjam, hogy most te álmodsz engem, vagy én álmodlak téged?
|
13. | Amit akarsz | A kisgyerek az apjával a szabadba dolgozik. Farkasordító hideg van, fázik a gyerek keze. Nézi, hogy az apja időnként a tenyerét lehelgeti, s megkérdezi: – Mit csinál, édesapám? – A kezem melegítem. Délidőben elmennek ebédelni, s az apa fújni kezdi a forró levest. – Miért fújja édesapám? – Mert forró, s így gyorsabban hűl. Elcsodálkozik a gyerek: – Csuda pofája van, édesapám! Ha kell, meleget, ha kell, hát hideget fúj. |
14. | Apa
|
Apa és fia
Apa és fia a nagy hidegben háttal állnak a tűznek, és melegednek. Egyszer csak megszólal a fiú: |
15. | Arc
|
A parasztgazda feleségének valami baleset következtében nagyon megsérül az arca. A menyecske sopánkodva áll a tükör előtt.
|
16. | Békesség
|
Téves
Éjjel két óra. Csörög a telefon.
|
17. | Beszéd
|
Meggyőző beszéd
Egy fiatalember nem sok mindenhez ért, de mindenáron dolgozni szeretne. Betér egy áruházba és azt mondja az igazgatónak: |
18. | Bizalmas
|
A grófné megkérdezi az inastól: – Na, fiam, milyen idő van odakünn? – Azt hiszem, grófné, hogy ma esőt kapunk. – Micsoda szemtelen bizalmasság ez? Hogy esőt kapunk? Maga megkapja a maga esőjét, és én is az enyémet. |
19. | Biztonság | Egy férfi bemegy az orvoshoz: – Doktor úr, segítsen rajtam! Mindig álmos vagyok, és gyakran elbóbiskolok munka közben. A főnököm azt mondta, hogy kirúg, ha még egyszer elmerek aludni. – Sebaj, tudok egy jó gyógyszert! Ebből vegyen be egyet lefekvés előtt és minden rendben lesz! A férfi hazamegy, és lefekvés előtt a biztonság kedvéért nem egyet, hanem két pirulát vesz be. Reggel frissen és fiatalosan ébred, gyorsan megy be a munkahelyére. – Főnök úr, örömmel jelentem, hogy most már minden rendben, nem fogok többet munka közben szunyókálni. – Ennek én is szívből örülök, de hol volt a múlt héten? |
20. | Börtönben |
Két rab összekerül a börtönben.
|
21. | Eltérés | Pályázat
A Csalagút építésére nemzetközi pályázatot hirdetnek, és versenytárgyaláson döntenek. Három ajánlat érkezik. Az angolok 50 millió font költséggel számolnak, a kétfelől fúrt alagút menetei közötti eltérés pedig legfeljebb 50 cm. |
22. | Emlékezés |
Két férfi ül a kiskocsmában a savanyú fröccs előtt és beszélgetnek. |
23. | Favágó
|
Favágó versenyt rendeznek a kanadai favágóknak, amit egy cingár figura nyer meg. A verseny után megrohamozzák a riporterek. – Hogy tudta megnyerni a versenyt? – Kérem, én edzettem! – Na és hol edzett? – A sivatagban! – De hiszen a sivatagban nincs is fa! Mire a győztes favágó jelentőségteljesen felnéz: – Ja, már nincs! |
24. | Feketében | (Egyéb viccek)
Arisztid talpig feketében, komor arccal megy az utcán, a nyakában egy látcső.
|
25. | Fontos család | Pistikééknél csöng a telefon, Pistike veszi fel: – Tessék, ki az? – kérdezi suttogva. – Jóska bácsi vagyok, apukáddal szeretnék beszélni. – Nincs itthon, elment az erdőbe rendőrökkel. – Akkor anyukáddal. – Ő sincs itthon, a halászbrigáddal kotorják a halastavat. – Akkor nagyapáddal. – Ő sincs itthon, a kútfúrókkal merik a kutat. – Akkor nagymamáddal. – Ő sincs itthon, a mezőt járja szomszéddokkal. – És mond, miért beszélsz suttogva? – Mert most meg engem keresnek. |
26. | Ígéret
|
Arisztid találkozik Taszilóval, és mindenféle üzleti ügyekről diskurálnak. Mielőtt elválnának, így szól Arisztid: – Tasziló, ígérj a házamért százezer pengőt! – A te házadért? Nem ér húszezer pengőt se, és különben sem veszem meg. – Mondtam én, hogy vedd meg? Csak ígérj érte százezer pengőt… – De hát miért? – Mert holnap jön egy vevő, és meg akarok neki esküdni az anyámra, hogy tegnap százezer pengőt ígértek érte. |
27. | Ittas vágy |
Arisztid heves udvarlással végre célba ér: Anasztázia grófnő beleegyezik a titkos légyottba. |
28. | Kísérlet
|
Kísérlet
Egy őrült szociológus elrabolt három neves szakembert: egy mérnököt, egy fizikust és egy matematikust. Mindegyiket bezárta egy-egy cellába, ellátta őket rengeteg konzervvel, de konzervnyitót nem adott nekik. |
29. | Kísértés
|
Kavics
– Valami sérti a lábamat – sántikál a székely. |
30. | Közeli rokon |
A családi veszekedés a csúcspontjához közeledik. A feleség szokása szerint túlságosan belelovalja magát a csetepatéba és mintegy végső érvül odavágja férjének: |
31. | Legközelebb
|
Az egyetemen vizsgázik a hallgató. Nem sokat tud ezért összevissza makog. Megszólal a professzor: |