December 20.

Miért éppen december 24-én?

Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével.
A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett.
A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává.
A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével – ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését – a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését.
Az európai karácsonyi szokások elkülönítése nem egyszerű, mivel maga az ünnepnap sem válik ki élesen a vízkeresztig tartó 12 napos ünnepkörből. A karácsony ma már mindannyiunknak az év egyik legnagyobb ünnepe, amley hosszú századok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben.

Forrás: http://yvalzs.multiply.com/journal/