Ezek közül mindenek előtt a keresztelést kell kiemelni, amiről elmondhatjuk, hogy kezdetben a felnőtt keresztelés hívei voltak az unitáriusok, azonban éppen a jövendő biztosítása érdekében jobbnak látták visszaállítani a gyermekkeresztelést. A konfirmálás jelenti azt az érettségi kort, amikor az ifjú hitéről bizonyságot tesz és egyúttal hűséget is fogad egyháza és vallása mellett. Fontos mozzanatot jelent egyházi életünkben a házasság megáldása, amikor tulajdonképpen Isten és a gyülekezet előtt fogadalmat tesz az ifjú pár arra vonatkozóan, hogy egymáshoz hűségesek maradnak. A temetési szertartás, mint minden történeti egyház esetében komoly helyet foglal el a szertartások sorában. Az unitáriusok azonban a jelen élet kínálta lehetőségekre mutatnak rá. Igyekeznek vigasztalást és reménységet önteni a csüggedőkbe, a gyászolókba anélkül, hogy a középkori sötétséget árasztanák maguk körül utópisztikus hiedelmek híresztelésével. Végül pedig a két szín alatt felszolgált úrvacsorát kell megemlíteni, melyet minden alkalommal azért veszünk magunkhoz, hogy az által Jézusra emlékezzünk, és buzdítást nyerjünk példája követésére.
********************************************
Forrásmunkák
- Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok – 1986
- Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése – 1934
- Dr. Varga Béla: Hit és vallás – 1948
- Unitárius Káté – 2000
- Dávid Ferenc mártír-halálának 375-ik évi emléke – 1954
- Négyszázév 1568-1968 – 1968
- Jakab Elek: Dávid Ferencz emléke. – 1879
- Dr. Varga Béla: Ami örökkévaló Dávid Ferenc életművében – 1930
- Dr. Varga Béla: Unitárizmus és individualizmus – 1931
- Vári Albert: Unitárizmus és racionalizmus – 1931
- Dr. Erdő János: Unitárius egyháztörténeti kurzus.
Pap Gy. László