székely nemzetgyűlések: a →székek küldötteinek a székely nemzet jövőjét meghatározó, Udvarhelyt tartott nemzeti gyűlései. – Ismertek: 1. 1357: a szentmihálykövi vár birtokviszonyait kipuhatoló, I. (Nagy) Lajos kir-nak szóló káptalani jelentés említette. – 2. 1505. XI. 23: Bögözi János főkapitány elnökletével tartották, melyen az Udvarhelyi Constitutio-t összeállították, melybe a nemzet hagyományos törvényeit összeírták, perrendtartást szerveztek, s más, 1848-ig ható törv-eket szerkesztettek. – 3. 1555. IV. 28: ősi törvényeiket 88 cikkelybe foglalták. – 4. 1562. IV: a székely nép tiltakozott nemzeti ős szervezetének önkényes fölforgatása ellen, sértett jogait visszakövetelte (→székely fölkelés). – 5. 1581: az ogy. végzésekből a székelyeket illető törv-cikkeket kiírták. – 6. 1606. XII. 24: végzései: 1. A szabad székely el ne köthesse magát; kik Bocskai uralma alatt holmi csekélységért elkötötték, váltsák meg magokat; azok, kik criminalitás miatt kötötték le fejüket vagy örökségüket, a fejed. bejötteig maradnak. 2. Minden dolog előbb a generalishoz menjen, s csak azután a fejedelemhez. 3. A kapitányok, királybírák a fejed-hez küldendő lovasokat, gyalogokat és azok értékét pontosan, részrehajlás nélkül fölírják. 4. a székelység közt lakó oláh pásztorok marhalopására rovandó büntetésről rendelkezett. – 7. 1607. X. 9: Petki János megnyerte a székelyeket Rákóczi Zsigmond (ur. 1607-08) fejed. részére elhatározták, hogy 1. akinek 6 ökre van, adjon 1 Ft-ot; 2. kinek ökre nincsen, csak más marhája, adjon 25 denárt; 3. kinek csak 4 ökre van, a mellé egy 2 ökrös rendeltetik, s együtt fizetik az 1 Ft-ot; 4. kinek marhája nincsen, semmit sem ad; 5. ezen nem a fejed., hanem az orsz. szükségére fordítandó segélyt Szt Demeter napjáig szedjék be. – 8. 1608. Szt György napja előtti hétfőn Báthori Gábornak (ur. 1608-13) pénzsegélyt adott és sóaknákat is átengedett [ez adat arra, hogy a székelyek nemz. fejed-ek alatt csak önkéntesen, testvériségből járultak az adóhoz]. – Az 1614, 1627: és 1635: tartott ~ről források nem maradtak. 88
Nemz. Társalkodó 1835. II. félév:271. – Orbán I:36.
Forrás:http://lexikon.katolikus.hu/S/sz%C3%A9kely%20nemzetgy%C5%B1l%C3%A9sek.html
székely székek, 13. sz.-1876. jún. 19.: önkormányzattal bíró közigazgatási területek a Magyar Királyságban [az Erdélyi (Nagy)Fejedelemségben]. – A ~ bíróságain a nemzetségi hadnagyok és bírák (székbírák) ítélkeztek a →székely ispán kiküldöttjeinek felügyelete alatt. Az esküdt bírótársak (iurati assessores) száma a ~ben 12 fő; ezek: →Udvarhely szék(fiúszéke →Keresztúr szék és Bardóc szék); →Kézdi szék, →Miklósvár szék, →Orbai szék, →Sepsi szék (az újkorban együttesük →Háromszék); →Maros szék (fiúszéke Szereda szék); →Csík szék (fiúszékei Gyergyó szék és →Kászon szék) és →Aranyosszék. Települései: Marosvásárhely sz. kir. város, 9 mezőváros, 421 falu. – Népessége 1829: 322.713 fő, ebből 681 pap [köztük 1843: 194 r.k.; 83 g.k.; 347 prot.; 41 g.kel.], 15.025 (4,65%) nemes, 574 honorácior, 5860 (1,81%) polgár, 300.573 (93,14%) paraszt. – Népiskoláik 1843: 106 r.k. (az erdélyi 223 r.k. isk. 47,53 %-a); 350 prot. (az erdélyi 1131 prot. isk. 30,95 %-a); 12 g.kel. (az erdélyi 286 g.kel. isk. 4,2 %-a), melyekben az erdélyi 145.146 iskolázható gyermekből össz. 15.923 (10,54%) gyermeket oktattak. 88
Éder 1826. – Kőváry 1847. – Endes 1935:547.
Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/S/sz%C3%A9kely%20sz%C3%A9kek.html
Pap Gy. László 