13. | Emberi kötelékekkel vontam őket, a szeretetnek köteleivel…” (Hós 11,4) | Kötőfékkel látják el a kipányvázott lovat. Szabadságától fosztják meg a megláncolt kutyát. Kötelékekkel erősíti magát sziklához a hegymászó. Zsinórt von maga után a mélybe merülő barlang-búvár. Stb.
Földi értelemben kötelékekkel szoktuk magunkhoz kapcsolni szerelmünket. Első ilyen kötelék, melyet szerelmi vallomásnak nevezünk, s amelyet megtettünk kedvesünknek titokban a mogyoró bokrok alatt. Köteléknek számít az első gyűrű, melyet felhúztunk kedvesünk ujjára. Kötelék a holtomiglan eskü, melyet Isten és gyülekezet előtt tettünk hitvesünknek. |