Általános bevezetés

Bibliamagyarázat: Máté evanmgéliuma

1). A bibliamagyarázat célja:

A Szentírás iránt ma világszerte érdeklődés mutatkozik s ennek érdekében az unitárius ember a tudományos követelményeknek megfelelően kell kezébe vegye, olvasnia, tanulmányoznia a Bibliát, lehetőség szerint egy mai, élő nyelven.

Igyekeznünk kell arra, hogy lelki táplálékunkká váljon a Szentírás, s naponként életünk része legyen, mint a mindennapi kenyér. A Szentírás gyakori olvasása tökéletesebb megismerésre vezet, melyben egyre lángolóbban fogjuk szeretni Istent, követjük Jézus tanításait, és fogjuk megélni a szeretet parancsát.

A Szentírás egy olyan kútforrás, melyből az élet megpróbáltatásai között megerősít bennünket, tiszta örömmel tölti meg szívünket.

2). Az Újszövetség Kánonja:

– az evangéliumok és azok sorrendje

Az újszövetség 28, tartalmát és műfaját tekintve különböző irat–gyűjtemény, melyek keletkezési ideje is eltérő. Az első a Pál apostol Tesszalonikabeliekhez írt levele (41-54), az utolsó pedig a Jelenések könyve (81-96).

Az Újszövetség, egy új és örök szereteten alapuló kapcsolat Isten és az emberiség között, melyet Jézus valósított meg.

Az első négy könyv történeti könyv, melyekben Jézus életét, tanításait, szenvedését és halálát mesélik el. Az ötödik könyv szintén történeti, mely tulajdonképpen az evangéliumok folytatása és arról számol be, hogy, három évtized alatt az apostolok munkája nyomán hogyan bontakozott ki és terjedt el Jézus műve az Egyházban és a római birodalomban.  Az evangélium szóbeli örömhírt, apostoli igehirdetést jelentett, azonban a kereszténység terjedésével szükségessé vált a szóbeli hagyomány leírása. Az apostoli időszakban többen megírták Jézus történetét, de csak négyet vettek fel az iratok közé. Az első három evangélium feltűnően hasonlít egymásra, nemcsak anyagának kiválasztásában, hanem az elbeszélésükben is. Ezért nevezzük az első három evangéliumot szinoptikus evangéliumnak, ami együttlátót jelent. A negyedik evangélium azonban nagyrészt olyan eseményeket és tanításokat mond el, melyek az előzőkben nem fordulnak elő.

A bontakozó egyházban hamarosan jelentkeztek akár a zsidóságból, akár a pogányságból megtértek új hitével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések. Természetesen választ azoktól vártak, akik a Mester hiteles tanúi és követői voltak s amennyiben az apostolok élő szóban ezt nem tehették, meg, akkor írásban válaszoltak. Kb. fél évszázad folyamán így látott napvilágot a 22 apostoli levél.

3). Máté evangéliuma:

a). Az evangélium címe és írója:

Csupán a hagyományos sorrend szerint az első az evangéliumok sorában ez a könyv. „Az evangélium Máté szerint” egy olyan cím, mely az egyházi hagyományban később alakult ki, az evangélium elnevezés pedig már műfaji megjelölés benne. A könyv keletkezésekor névtelen irat volt, mert írója annyira jelentéktelennek tartotta magát az ügyhöz képest, hogy alázatból a háttérben maradt. A mátéi szerzőség egyetlen óegyházi iratra vezethető vissza, melyet Eusebius közöl Papiasra hivatkozva, hogy Máté héber = arám nyelven szerkesztette meg az evangéliumot, sőt hozzátette, hogy ezt aztán mindenki úgy fordította le, ahogyan tudta.  Ez a feltételezés azonban alapfokon elesett, mert bebizonyosodott, hogy a könyv eredetileg görög nyelven íródott.  Az íróval kapcsolatosan az is megjegyzendő, hogy nem szem- és fültanú volt s így nem a történetekben szereplő Mátéval azonos, mert alapvetően Márk evangéliumára támaszkodik, mely hasonlóan nem apostoli irat.

A lényeg annyi, hogy az első evangélium egy névtelen mű, de szerzőjének neve nem is fontos, hiszen Isten üzenetének hitelességét nem a szerző neve biztosítja. Az egyszerűség kedvéért azonban az evangélium szerzőjét Máténak nevezzük s ez függ össze azzal az óegyházi hagyománnyal is, hogy a Máté 9,9-el párhuzamos helyektől eltérően nem a Lévi, hanem a Máté nevet találjuk.

b). Az evangélium keletkezésének helye és ideje

Az evangélium keletkezési helye Palesztina lehet, közelebbről az a hely, ahová a zsidókeresztények Jeruzsálem elpusztítása után kivonultak. Nyomban kérdés lehet, hogy miként volt görög nyelve az evangéliumnak akkor? A felelet az, hogy ebben az időben már kétnyelvű zsidóságról beszélhetünk, viszont Görögország, vagy Itália nem jöhet szóba a keletkezés tekintetében. Egyiptomba később jutott el a kereszténység, Szíriára pedig csak részben lehet gondolni s csakis azon az alapon, hogy elsőnek alexandriai Ignatius egyháza hivatkozott az evangéliumra.

Az evangélium keletkezésének idejéről annyit mondhatunk, hogy Márk evangéliumánál későbbi, de még az 1. sz.-ban keletkezett, mert a 2.-ban már ismerték. Amennyiben az utolsó időről szóló próféciára figyelünk (22, 7), akkor a keletkezési időt 80-100 közé tehetjük, viszont mivel az említett részletek nem feltétlenül bizonyító erejűek arra vonatkozóan, hogy a templom már nem állt, éppen ezért a keletkezési idejét a Lukács evangéliumához hasonlóan 60-70 közé kell tenni.

c). Az evangélium forrásai, irodalmi sajátosságai

1). Általánosan elfogadott a bibliakritika által, hogy Máté két forrásra támaszkodott. Ezek közül az első a Márk forrás, mely természetesen azt jelenti, hogy a kánonban szereplő, ma is ismert evangéliumot használta fel alapvető forrásként. Ez az evangélium Jézus tetteit és életének eseményeit örökíti meg. Ennek szinte teljes anyagát felhasználja, szerkezetét is ehhez igazítja, sőt sok mindent szó szerint is átvett. Az elbeszélések tekintetében azonban tapasztalható, hogy Máté sokkal rövidebb s tartalmi szempontból is érezhető, hogy tudatosan átdolgozta a Márktól átvett anyagot.

2). Egy második forrás, melyet az író felhasznált az ún. Quelle (német) forrás, mely semmilyen formában nem maradt ránk. Erre csak abban az esetben lehet következtetni, amennyiben a három szinoptikust egybevetjük. Természetesen szembe találjuk magunkat azzal a helyzettel is, hogy bizonyos részek kimaradnak, melyeket ugyan a többi szinoptikus felhasznált.

3). A bibliakutatás hivatkozik egy harmadik forrásra is, melyet a saját anyag képez, viszont ennek eredete is a Quelle forrásra vezethető vissza. Máté önálló anyaga nem olyan tekintélyes, mint a Lukácsnál található. Ennek anyaga többnyire a palesztin szóbeli hagyományból eredhet, mely az evangélium keletkezése idején élő lehetett.

Máté a többrétű anyagot tartalmi szempontból rendszerezi, ami elsősorban is nagyszabású, önálló beszédekben látszik meg.  Néha formai elvek is vezetik.

d). Az evangélium első olvasói, tartalmi sajátosságai

Zsidókeresztény iratnak készült és annak is bizonyul  egész tartalma alapján. Ez akkor lehetett időszerű és konkrét olvasmány, de erre vall az is, hogy bizonyos zsidó élet-jelenségeket minden magyarázat nélkül hagy, mint pl.. a “mennyek országa“.

Az evangéliumban végig vonul Jézusnak az engedetlen Izraellel való vitája, de a nép és elsősorban a lelki vezetői ítéletének meghirdetése. A képmutató farizeusi kegyesség külsőséges, embertelen volta ellen éles szavakkal kel ki Jézus, mint pl.. áldozat helyett a szeretetet hangsúlyozva. Közben igyekszik bemutatni az író Isten jelenvaló és eljövendő evangéliumát s egyszerre bemutatja az egyház életének kettős életét is: Engedelmes belső élet és a helyesen megértett küldetés teljesítése.

Jézus Isten új népének, de az egyháznak a megteremtője is, akinek munkáját előkészíti az evangélium a megkeresztelkedésben, ezért hívja el tanítványait Jézus, a Hegyi beszédben egy “alkotmányt” ad, hogy megtanítsák Izraelt az ő helyes követésére. Ebbe a munkába kapcsolja bele az ő tanítványait.

A művészi gonddal felépített írásmű bevezetése Jézus gyermekkoráról és működésének előkészítéséről szól. Az első rész Jézus Galileai, a második rész judeai működését írja le. A harmadik rész pedig a szenvedést, a halált és az azzal kapcsolatos eseményeket ismerteti.

 

Van hozzáfűznivalója? Tegye meg nyugodtan!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s