Jézus tanítása

Máté[1], Márk[2], Lukács[3] és János[4] szerinti evangéliumban[5]

Téma

 Idézet

Bibliai hely
Adakozás Azok ugyanis mindnyájan fölöslegükből adtak, ez azonban azt a keveset is odaadta, amire szüksége volt: egész megélhetését. Mk 12, 44[6]
Ha kérnek tőled, adj, és ha elveszik, ami a tiéd, ne követeld vissza. Lk 6, 30
Adomány Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni fiaitoknak, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a szentlelket azoknak, akik kérik tőle. Lk 11, 13
Aggodalom Ugyan melyiketek toldhatja meg életkorát csak egy arasznyival is, ha aggodalmaskodik? Mt 6, 27[7]
Állhatatosság A gonoszság elhatalmasodásával sok szívben kihűl a szeretet, de aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül. Mt 24, 13
Elárulnak szüleitek és testvéreitek, rokonaitok és barátaitok, sőt lesznek, akiket meg is ölnek. Miattam mindenki gyűlölni fog titeket. De egy hajszál sem vész el fejetekről. Állhatatossággal fogjátok megőrizni lelketeket. Lk 21, 16-19
Aranyszabály Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan akarjátok, hogy veletek bánjanak. Lk 6, 31
Barátság Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Jn 15, 13-14
Barátszerzés Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékba. Lk 16, 9
Bátorság Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Mt 10, 28[8]
Békesség Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Jn 14, 27
Bér Megérdemli a munkás a maga bérét. Lk 10,7
Beszéd Beszédetek legyen: igen, igen; nem, nem. Mt 5, 37[9]
Böjt Te amikor böjtölsz, illatosítsd be fejedet és mosd meg arcodat, hogy ne az embereknek mutasd böjtölésedet, hanem Atyádnak, aki a rejtekben jelen van. Mt 6, 17-18
Bölcsesség Mindaz, aki hallgatja tanításomat és tettekre is váltja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette. Mt 7, 24[10]
Bűn Aki bűn nélkül van közületek, az vesse rá az első követ! Jn 8, 7
Bűnbocsánat Bizony mondom nektek: minden bűn és káromlás, amit az emberek elkövetnek, bocsánatot nyer. Mk 3, 28
De aki a szentlelket káromolja, az sohasem nyer bocsánatot, hanem örök vétek terheli. Mk 3, 29
Cselekedet Így világítson világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat. Mt 5, 16[11]
Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan, de nem teszik. Mt 23, 3
Csodatevés Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek. Jn 4, 48
Dicséret Kisdedek és csecsemők szájával hirdetted dicséretedet? Mt 21, 16
Ellenségeskedés Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert atyjával, a leányt anyjával és a menyet anyósával. Saját háznépe lesz az ember ellensége. Mt 10, 35-36[12]
Ellenségszeretet Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal, áldjátok átkozóitokat és imádkozzatok rágalmazóitokért. Lk 6, 27[13]
Élő víz Ha ismernéd Isten ajándékát, és tudnád, ki mondja neked: Adj innom, inkább te kérnéd őt, és ő élő vizet adna neked. Jn 4, 10[14]
Eskü Egyáltalán ne esküdjetek: sem az égre, mert az Isten trónja, sem földre. Mert az lábának zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa. Mt 5, 34-35
Étkezés Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Isten ajkáról való. Mt 4, 4[15]
Evangélium Ne vessetek szent dolgokat ebeknek, s ne szórjátok gyöngyeiteket sertések elé! Különben lábukkal eltaposhatják azokat, aztán megfordulnak és széttépnek titeket. Mt 7, 6[16]
Felfogás Megértettétek mindezt? Igenis – felelték. Mt 13, 51
Felhatalmazás Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására. Lk 5, 24[17]
Feltámadás A föltámadás után ugyanis nem nősülnek, s férjhez sem mennek, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai a mennyben. Mt 22, 30
A halottak föltámadásáról pedig nem olvastátok, amit Isten mondott nektek: Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene. Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mt 22, 32[18]
Isten nem a holtak Istene, hanem az élőké. Ezért alapos tévedésben vagytok. Mk 12, 27
A világ fiai nősülnek és férjhez mennek, de akik méltók lesznek arra, hogy eljussanak a jövendő világba és a halálból való föltámadásra, nem nősülnek és nem mennek férjhez. Hiszen meg sem halhatnak többé, mert hasonlók az angyalokhoz, és mivel a föltámadás fiai, az Isten fiai. Lk 20, 34-36[19]
Én vagyok a föltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog. Mindaz, aki belém vetett hittel él, nem hal meg sohasem. Hiszed ezt? Jn 11, 25-27
Ti is, most ugyan szomorkodtok, de majd viszontlátlak titeket: akkor örülni fog szívetek és örömötöket senki sem veszi el többé tőletek. Jn 16, 22
Gazdagság Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett, hogy Istenben gazdagodnék. Lk 12, 21
Gondviselés Ne kérdezzétek tehát, mit egyetek, vagy mit igyatok. Ne nyugtalankodjatok. Lk 12, 29[20]
Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Jn 17, 15
Gonoszság Hogyan beszélhettek jót, holott gonoszok vagytok? Hiszen a szív bőségéből szól a száj. Mt 12, 34
Gyermekek Vigyázzatok, meg ne vessetek egyet sem e kicsinyek közül! Mt 18, 10
Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek és ne tartsátok vissza őket, mert ilyeneké az Istennek országa. Mk 10, 14[21]
Gyógyítás Hallani fogtok, de nem értetek,

Nézni fogtok, de nem láttok.

Megkérgesedett e népnek szíve:

Fülükre nagyot hallanak

És behunyják szemüket,

Hogy szemükkel ne lássanak

És ne halljanak fülükkel,

Szívükben értelem ne legyen és meg ne térjenek,

Hogy meggyógyítsam őket.

 Mt 13, 14-15[22]
Gyűlölet Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. Jn 15, 23
Gyümölcstermés Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket és arra rendeltelek, hogy munkátokkal gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Jn 15, 16
Hamispróféta Számos hamis próféta támad és sokat tévedésbe ejtenek. Mt 24, 11
Hatalom Én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött engem, ő parancsolta meg, mit mondjak és mit hirdessek. Jn 12, 49
Házasság Amit tehát Isten egybe kötött, ember szét ne válassza. Mt 19, 6[23]
Van, aki anyja méhéből úgy született, hogy képtelen házasságra, van akit az emberek tettek képtelenné rá, de van, aki a mennyek országáért önként lemond róla. Mt 19, 12
Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtöréssel vét ellene. Ha pedig a nő hagyja el férjét és máshoz megy, szintén házasságtörést követ el. Mk 10,11-12[24]
Házasságtörés Mindaz, aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráználkodott vele. Mt 5, 28[25]
Helyreállítás Illyés ugyan eljön és helyreállít mindent. Én azonban azt mondom nektek, hogy Illyés már eljött, de nem ismerték föl s kényük-kedvük szerint bántak vele. Mt 17, 12[26]
Hit Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod. Mt 15, 28
Eljött ugyanis hozzátok János, hogy az igazság útjára vezessen, de nem hittetek neki. A vámosok és az utcanők hittek neki. Ti azonban ennek láttára sem tértetek meg és nem hittetek. Mt 21, 32[27]
Ami a lehetőséget illeti, minden lehetséges annak, aki hisz. Mk 9, 23[28]
Legyen hitetek Istenben! Mk 11, 22
Bármit kértek imádságban, higgyétek, hogy megkapjátok és úgy is lesz. Mk 11, 24
Hited megszabadított téged. Menj békével. Lk 7, 50[29]
Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki küldött engem. Jn 13, 20
Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek. Jn 14, 1
Ha bennem maradtok és tanításom tibennetek, kérjetek, bármit akartok: megkapjátok. Jn 15, 7
Bármit kértek majd nevemben az Atyától, megadja nektek. Jn 16, 23
Boldog, aki nem lát és mégis hisz. Jn 20, 29
Hitetlenség Hitetlen nemzedék, válaszolta, meddig maradjak még veletek? Meddig tűrjelek titeket? Mk 9, 19
Hűség Aki kicsiben hű, az hű a nagyban is; aki pedig hűtlen a kicsiben, a nagyban is hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban hűek nem voltatok, ki bízza rátok azt, ami igazi érték? S ha a máséban hűek nem voltatok, ki fogja odaadni nektek azt, ami a tiétek? Lk 16, 10-12[30]
Igazság Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal. Mt 23, 28
Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól, miért ütsz engem? Jn 18, 23
Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki igazságból való, hallgat szavamra. Jn 18, 37
Igazságosság Ti igaznak mondjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami az emberek előtt kiváló, Isten előtt utálatos. Lk 16, 15
Imádás Írva van: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! Mt 4, 10
Imádkozás Te, amikor imádkozol, menj be szobádba, zárd be az ajtót és úgy imádkozzál a rejtekben lévő Atyádhoz. Mt 6, 6
Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok Mt 6, 7
Imádság Bármit kértek bizalommal imádságotokban, megkapjátok. Mt 21, 22
Abba, Atyám, szólt, neked minden lehetséges: Vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te. Mk 14, 35-36
Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor megtérve megerősítsd testvéreidet. Lk 22, 32
Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak. Mindaz, aki kér kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik. Mt 7, 7-8
Irgalmasság Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas. Lk 6, 36[31]
Isten Ti azt állítjátok, hogy ő az Istenetek, de nem ismeritek őt. Én ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonló: hazug lennék. Én azonban ismerem őt, és szavát megtartom. Jn 8, 54-55
Isten – Mindenható Embernek ez lehetetlen, de nem az Istennek, mert Istennek minden lehetséges. Mk 10, 27
Istennek minden lehetséges. Mt 19, 26
Isten akarata Nem mindaz, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! – jut be a mennyek országába. Csak (az jut be a mennyek országába), aki mennyei Atyám akaratát teljesíti. Mt 7, 21
Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki engem küldött, és hogy elvégezzem művét. Jn 4, 34
A Fiú önmagától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyánál lát. Jn 5, 19[32]
Aki kész megtenni az ő akaratát, fölismeri majd, hogy tanításom Istentől való-e, vagy csak magamtól beszélek. Aki magától beszél, saját dicsőségét keresi. De aki annak dicsőségét keresi, aki őt küldte, az igazmondó és nincs benne hamisság. Jn 7, 17-18
Én azt mondom, amit Atyámnál láttam, ti azt teszitek, amit a ti atyáitoktól hallottatok. Jn 8, 38
Isten beszéde Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét. Lk 11, 28
Isten egy Az Úr, a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Mk 12, 29
Hogyan lehetnétek hívők, mikor egymás dicsőítését elfogadjátok, de nem keresitek az egy Istentől származó dicsőséget? Jn 5, 44[33]
Isten fia Mindannak azonban, aki befogadta,

Hatalmat adott, hogy Isten fiává legyen

Annak, aki hisz őbenne.

 Jn 1, 12
Isten országa Ti keressétek első sorban Isten országát s annak igazságát és ezeket is mind megkapjátok. Mt 6,
Elveszítitek Isten országát és olyan nép kapja, mely megtermi gyümölcsét. Mt 21, 43
Bizony mondom nektek, aki az Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, nem megy be oda. Mk 10, 15
Fiaim, bizony nehéz a vagyonban bízóknak bejutni Isten országába. Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak az Isten országába jutni. Mk 10, 24
Keressétek (először) inkább az ő országát (és annak igazságát) és ezeket (mind) megkapjátok. Lk 12, 31
Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézd itt van, vagy amott. Isten országa köztetek van. Lk 17, 21[34]
Ítélet Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek. Mt 7, 1
Ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki engem elküldött. Jn 5, 30
Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit. Jn 8, 16
Jézus elfogadása Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki küldött engem. Mt 10, 40[35]
Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig befogad engem, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött. Mk 9, 37
Jó Mit kérdesz engem a jóról – válaszolta. Egy a jó, (az Isten). Mt 19, 16
Jócselekedet Tegyetek jót és kölcsönözzetek, a nélkül, hogy valamit is visszavárnátok. Lk 6, 35
Szegények mindenkor lesznek veletek és tehettek velük jót, amikor csak akartok, én azonban nem leszek mindig veletek. Mk 14, 7
A többi jó földbe hullott és termést hozott: egyik százszorosát, a másik hatvanszorosát, némelyik meg harmincszorosát. Akinek füle van, hallja meg! Mt 13, 7[36]
Jóság Ügyeljetek, hogy ne az emberek szemeláttára, s az ő kedvükért legyetek jók, különben nem lesz jutalmatok mennyei Atyátoknál. Mt 6, 1
Ha jónak mondjátok a fát, tartsátok gyümölcsét is jónak, de ha rossznak mondjátok a fát, tartsátok gyümölcsét is rossznak, hiszen gyümölcséről ismerhető föl a fa. Mt 12, 33
A jó ember jó kincséből jót szed elő, a rossz ember rossz kincséből rosszat szed elő. Mt 12, 35
Így lesznek az utolsókból elsők s az elsőkből utolsók. Mt 20, 16
Senki sem jó, csak egyedül Isten. Mk 10, 18[37]
Senki sem jó, csak egyedül Isten. Lk 18, 19
Jövendölés Az ég színéből tehát tudtok következtetni, az idők jeleit azonban nem ismeritek. Mt 16, 3
A föld és az ég jeleiből tudtok következtetni, miért nem ismeritek föl a mostani időt? Miért nem ítélitek meg magatok, mi a valóság? Lk 12, 56-57[38]
Bárcsak fölismernéd te is legalább ezen a napon, ami békességedre szolgál! De sajnos el van rejtve szemed elől! Jönnek majd napok, amikor sáncokkal vesz körül ellenséged, bekerít és minden felöl ostromol. Elpusztítanak tégedet és gyermekeidet, akik benned laknak. Lk 19, 42-44[39]
Jelek lesznek a napban, holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és háborgása miatt. Lk 21, 25[40]
A világ mindenséget összetartó erők megrendülnek. Lk 21, 27
Vigyázzatok magatokra, hogy el ne nehezedjen szívetek tobzódásban, részegségben, és az e világi gondok között, hogy ne váratlanul lepjen meg titeket a nap. Lk 21, 34[41]
Kapu De milyen szűk a kapu és milyen keskeny az út, mely az életre visz, – bizony kevesen találják meg azt. Mt 7, 14
Kapzsiság Vigyázzatok, fordult a többiekhez, őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete. Lk 12, 15
Kényszerítés Ha ezer lépésre kényszerítenek, menj el kétannyira. Mt 5, 41
Képmutatás Tizedet adtok mentából, rutából és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni. Lk 11, 42
Olyanok vagytok, mint a letaposott sírok: járnak fölöttük az emberek, anélkül, hogy tudnák. Lk 11, 44
Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Lk 12, 1[42]
Keresztelés Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön (és nagyobb nálam). Arra sem vagyok méltó, hogy saruszíját megoldjam. Jn 1, 26-27[43]
Kincs Ahol a kincsed, ott a szíved is! Mt 6, 21
Kísértés Ne kísértsd Uradat, Istenedet. Mt 7, 7
Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami az Istené. Mt 22, 21[44]
Kölcsön Adj a kérőnek, és aki kölcsönt akar, vissza ne utasítsd. Mt 5, 42
Követés Jöjjetek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket. Mt 4, 19
Kövess engem és hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat. Mt 8, 22
Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. /…/ Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. Mt 9, 12-13
Aki föl nem veszi keresztjét s nem követ engem, nem méltó hozzám. Mt 10, 38[45]
Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen engem aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe lelkéért? Mt 16, 24-26
Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket. Mk 2, 17
Senki sem hagyja el otthonát, testvéreit, nővéreit, anyját, atyját, gyermekeit, vagy földét értem és az evangéliumért, hogy százannyit ne kapna: már most ezen a világon – bár üldözések közt – otthont, testvért, nővért, anyát, gyermeket és földet, a másvilágon pedig az örök életet. Mk 10, 30[46]
Mit mondjátok nekem: Uram, Uram! – és nem teszitek, amit mondok. Lk 6, 46
Senki, aki kezét az ekeszarvára téve hátratekint, nem alkalmas Isten országára. Lk 9, 62
Aki hozzám jön és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, testvéreit és nővéreit, sőt önmagát is, nem lehet az én tanítványom. Aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet tanítványom. Lk 14, 26-27[47]
Senki sem hagyja el otthonát, feleségét, testvéreit, szüleit, gyermekeit Isten országáért, a nélkül, hogy sokkal többet ne kapna ezen a világon, a más világon pedig az örök életet. Lk 18, 30
Küldetés Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt. Két ruhátok se legyen. Lk 9, 3
Ha valaki nem fogad be titeket és szavatokra sem hallgat, menjetek ki a házából, még a városból is, és rázzátok le a port lábatokról. Mt 10, 14[48]
Legyetek tehát okosak, mint a kígyók és ártatlanok, mint a galambok. Mt 10, 16
Legyetek óvatosak az emberekkel szemben, mert bíróság elé állítanak, és zsinagógáikban megostoroznak titeket. Mt 10, 17[49]
Megalázkodás Mindazt, aki fölmagasztalja magát, megalázzák, aki pedig megalázza magát, fölmagasztalják. Lk 18, 14
Megbecsületlen Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint saját hazájában és házában. Mt 13, 57
Sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint saját hazájában és családjában. Mk 6, 4
Megbízatás Mindattól, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és akire többet bíztak, attól még többet fognak számon kérni. Lk 12, 48
Megbocsátás Mikor pedig imádkozni készültök, bocsássatok meg, ha nehezteltek valakire, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa bűneiteket. (Ha ti nem bocsáttok meg, mennyei Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket.) Mk 11, 25-26
Bocsánatot nyert sok bűne, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevésbé szeret. Lk 7, 47[50]
Ha vétkezik ellened testvéred, fedd meg, de ha megbánja, bocsáss meg neki. Ha napjában hétszer vétkezik ellened, de hétszer jön hozzád és azt mondja: Sajnálom – bocsáss meg neki. Lk 17, 4[51]
Megbotránkozás Tudod. Hogy a farizeusok e beszéd hallatára megbotránkoztak? Mt 15, 12
Boldog, aki nem botránkozik meg bennem. Lk 7, 23
Megmentés Az emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett. Mt 18, 11
Megtérés Éppen így jobban örülnek a mennyben egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak, akinek nincs szüksége megtérésre. Lk 15, 7[52]
Ma üdvösség köszöntött e házra, mert ő is Ábrahám fia. Hiszen az emberfia azért jött, hogy keresse és üdvözítse, ami elveszett. Lk 19, 10
Munkálkodás Atyám szüntelen munkálkodik, ezért én is munkálkodom. Jn 5, 17[53]
Örökélet Senki sem hagyja el otthonát, testvéreit, nővéreit, anyját, atyját, gyermekeit, vagy földét értem és az evangéliumért, hogy százannyit ne kapna: már most ezen a világon – bár üldözések közt – otthont, testvért, nővért, anyát, gyermeket és földet, a másvilágon pedig az örök életet. Mk 10, 30
Bizony, bizony mondom nektek, aki igémet hallgatja és hisz annak, aki engem küldött, örök élete van és nem kerül ítéletre, hanem már átment a halálból az életre. Jn 5, 24
Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy bennük találtok örökéletet. Éppen azok tanúskodnak rólam. Ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. Jn 5, 39-40
Ne fáradozzatok veszendő eledelért, hanem azért, mely az örökéletre megmarad, melyet az Emberfia ad majd nektek. Jn 6, 27[54]
Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé, és aki bennem hisz, nem szomjazik soha. Jn 6, 35[55]
Aki hisz bennem, annak örökélete van. Jn 6, 47
Csak rövid ideig vagyok még veletek, aztán ahhoz megyek, aki küldött. Keresni fogtok engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek. Jn 7, 33-34[56]
Aki szereti életét, elveszíti azt; aki viszont gyűlöli életét e világon, megmenti azt az örök életre. Jn 12, 25[57]
És én tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Jn 12, 50
Én vagyok az út, az igazság és az élet. Jn 14, 6[58]
Az örökélet az, hogy ismerjenek téged, egyedül igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust. Jn 17, 3
Öröm Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az órája, de amikor megszülte gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. Jn 16, 21
Pásztor A jó pásztor életét adja a juhokért. A béres, azonban, aki nem pásztor, akinek a nyáj nem tulajdona, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Jn 10, 11-15
Példamutatás Ha tehát én, az Úr és Mester, megmostam lábatokat, nektek is mosnotok kell egymás lábát. Példát adtam nektek: Amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Jn 13, 14-15[59]
Prófétagyilkosság Ezzel magatok is megvalljátok, hogy prófétagyilkosoknak fiai vagytok. Mt 23, 31
Szenvedés Miattam mindenki gyűlölni fog titeket. De aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül. Mk 13, 13
Szerénység Mindazt ugyanis, aki fölmagasztalja magát, megalázzák; aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják. Lk 14, 11
Szeretet Szeressétek ellenségeiteket, (tegyetek jót haragosaitokkal) és imádkozzatok üldözőitekért (és rágalmazóitokért). Mt 5, 44[60]
És, ha nem köszöntitek csak barátaitokat, mi többet tesztek? Mt 5, 47
Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Mk 12, 31
Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Jn 13, 34
Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt. Jn 13, 35
Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Jn 14, 15
Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem. Jn 14, 21
Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Jn 15, 9
Szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket. Jn 15, 12
Megismertettelek velük, és meg is foglak ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen és én őbennük. Jn 17, 26
Szeretetlenség A gonoszság elhatalmasodásával sok szívben kihűl a szeretet, de aki állhatatos marad mindvégig, az üdvözül. Mt 24, 13
Szolgálat Így ti is, miután megtettetek mindent, amire parancsot kaptatok, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, nem tettünk többet, mint ami kötelességünk. Lk 17, 10[61]
Talentumok Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint… Mt 25, 15[62]
Tanítás A jó földbe esők végül azok, akik meghallgatják az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják és termést is hoznak állhatatosságban. Lk 8, 15
Akinek ugyanis van, annak még adnak; akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amit magáénak gondol. Lk 8, 18[63]
Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem. Lk 10, 16
A tanítást, amit nekem adtál, átadtam nekik. Ők elfogadták és így valóban elismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem. Jn 17, 6
Tanítványság Így mindaz közületek, aki le nem mond arról, amije csak van, nem lehet az én tanítványom. Lk 14, 33[64]
Ha ti kitartotok tanításom mellett, valóban tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket. Jn 8, 31-32
Tanúságtétel Bizony, Bizony mondom neked, arról beszélünk, amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit láttunk, de tanúságunkat nem fogadjátok el. Ha földiekről beszélek és nem hiszitek, hogyan fogjátok elhinni, ha majd mennyeiekről szólok. Jn 3, 11-13[65]
Templomtisztítás Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká! Jn 2, 17[66]
Tisztaság Ti már tiszták vagytok a tőlem kapott tanítás hatására. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Jn 15, 3-4
Tisztátalanság A szívből ered ugyanis minden rossz gondolat, gyilkosság, házasságtörés, paráznaság, lopás, hamis tanúság és káromlás. Ezek szennyezik be az embert. Az, hogy mosdatlan kézzel eszik, nem szennyezi be az embert. Mt 15, 19-20
Ami azonban az embertől ered, folytatta, az teszi tisztátalanná az embert. A szívből származik ugyanis minden rossz gondolat, paráznaság, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, hamisság, kicsapongás, irigység, káromkodás, kevélység, léhaság. Mindez a gonoszság belülről ered és tisztátalanná teszi az embert. Mk 7, 20-23
Titok Semmi nem marad elrejtve, mi ki ne derülne, sem eltitkolva, mi ki ne tudódnék. Mt 10, 26[67]
Sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta. Lk 10, 24
Tökéletesség Ti olyan tökéletesek legyetek tehát, mint mennyei Atyátok. Mt 5, 48
Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van és árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Mt 19, 21[68]
Újjászületés A szél ott fúj, ahol akar. Hallod zúgását, de nem tudod honnan jön és hova megy. Ez áll mindarra, aki lélekből született. Jn 3, 8[69]
Úrvacsora Azután kenyeret vett kezébe, hálát adott, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: Ez az én testet, melyet értetek adok. Ezt cselekedjétek emlékezetemre. Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet és így szólt: Ez a kehely az Újszövetség az én véremben, amelyet értetek ontok. Lk 22, 19-20[70]
Ünnepnap Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a szombati nyugalmat, a nélkül, hogy vétenének? Mt 12, 5
Védekezés Amikor tehát odavezetnek és átadnak nekik, ne töprengjetek előre azon, hogy mit mondjatok, hanem azt mondjátok, amit Isten sugall nektek abban az órában. Mk 13, 11
Vendégszeretet Nem marad jutalom nélkül az, aki egy pohár vizet ad inni nektek, mivel Krisztuséi vagytok. Mk 9, 41
Mikor ebédet, vagy vacsorát adsz, mondta, ne hívd meg barátaidat és testvéreidet, se rokonaidat és gazdag szomszédaidat. Különben ők is meghívnak és visszaadják neked. Amikor lakomát adsz, hívd meg inkább a koldusokat, bénákat, sántákat és vakokat. Boldog leszel, mert nem tudják viszonozni neked! Lk 14, 12-14[71]
Vezetés Ha pedig vak vezet világtalant, mindkettő gödörbe esik. Mt 15, 14
Vigasztalás Jöjjetek hozzám mindnyájan,

Akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve:

Én felüdítlek titeket.

 Mt 11, 28
Ti vagytok a világ világossága Mt 5, 14
És, ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá, hanem a tartóra, hogy világítson a ház minden lakójának. Mt 5, 15
Vigyázz, hogy a világosság benned sötétség ne legyen! Ha tested egészen világos és nincs benne semmi sötét, olyan világos lesz az egész, mintha a villám fénye világítaná meg. Lk 11, 36
Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek: az igazság lelkét, aki mindörökké veletek marad. Jn 14, 16[72]
Világosság A világosság a sötétségben világít,

De a sötétség nem fogta föl.

 Jn 1, 5[73]
A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert gonoszak voltak tetteik. Mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy nyilvánosságra ne jussanak tettei. De aki az igazságot teszi, a világosságra megy, hogy nyilvánosságra jusson: tetteit Istenben művelte. Jn 3, 19-21
Aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága. Jn 8, 12[74]
Aki nappal jár, nem botlik meg, mert e világ világosságában lát. De aki éjszaka jár, megbotlik, mert nincs világossága. Jn 11, 10-11
Már csak rövid ideig van nálatok a világosság. Jn 12, 35[75]
Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz, ne maradjon sötétségben. Jn 12, 46
Világvége Azt a napot és azt az órát azonban senki sem ismeri, még a mennybéli angyalok sem, csak az Atya egyedül. Mt 24, 36[76]
A gyötrelem után következő időkben a nap elhomályosul és a hold sem áraszt világosságot, a csillagok lehullnak az égről és a világmindenséget összetartó erők megrendülnek. Mk 13, 24-25
Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura, este-e vagy éjfélkor, kakasszóra-e vagy reggel. Ha váratlanul érkeznék, alva ne találjon titeket. Amit nektek mondok, mindenkinek mondom: Virrasszatok! Mk 13, 35-37
Visszafizetés Ne szállj perbe a gonosszal, hanem, ha megütik jobb arcodat, fordítsd oda a másikat is. Mt 5, 39
Zsarnokság Tudjátok, hogy azok, akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok pedig önkényüket éreztetik velük. Mk 10, 42

Nagyvárad, 2001 július 18.-án.

Unitárius lelkész

[1] Máté a 12 tanítvány egyike volt, aki eredetileg vámszedő mesterséget űzött (Mt 10, 3). Életéről nagyon keveset tudunk. Attól kezdve, hogy az apostolok szétoszlottak, egy kis ideig még azután is Júdeában működött. Héber-arám, azaz zsidó nyelven megírta az evangéliumot. A hagyomány szerint Etiópiába, mások szerint pedig Macedóniába ment, vagy esetleg a perzsákhoz, ahol vértanúként halt meg. 954-ben elhoztak egy holtestet, melyet állítólagosan Máté testének tulajdonítottak, és amelyet Szalermóban őriznek. Az evangélium szerkesztésében, de előadásában is nagyon hasonlít Márk evangéliumára, melyet minden valószínűség szerint ismert a megírásakor. Az is megállapítható, hogy nagyon sok olyan rész van benne, ami Márknál hiányzik. A mű első fele eltér a Márk evangéliumától, a második fele viszont megegyezik. Előadásmódjában azonban nem fedezhető fel az olyan elevenség, mint a Márkéban. Az irat keletkezési idejét illetően megállapíthatjuk, hogy minden bizonnyal Jeruzsálem pusztulása előtt (J. u. 70) előtt született (64). Az azonban teljes bizonyossággal elmondható, hogy a kanonikus Máté evangéliumot a J. u. 2. században már ismerték.

[2] Márk evangélista származására nézve zsidó volt. Eredetileg Jánosnak hívták. Működését Pál és Barnabás oldalán kezdte meg J. u. 45-ben. Pál és Márk között kb. 10 évig feszült viszony volt, azután azonban ismét együtt dolgoztak. Életének végső időszakát homály fedi. A hagyomány azt tartja, hogy Péter halála után Alexandriába ment és az általa ott alapított gyülekezet püspöke lett. Ott halt meg Néró császár alatt J. u. 61, vagy 62.-ben. Evangéliuma a legeredetibbnek mondható, de ugyanakkor éppen olyan szerény is abban az anyagban, amit elénk tár. Amit közöl azonban, világos, egyszerű, melyek a valódi tényekkel nagyon is összhangban vannak. Az evangéliumban az egyetemes szempont érvényesül a leginkább, ami miatt tapasztalható, hogy kimaradtak az ószövetségi idézetek is. A mű keletkezési idejét illetően Ireneuszra hivatkozhatunk, aki megjegyezte, hogy minden valószínűség szerint az evangéliumot Péter apostol is ismerte. Kb. J. u. 62.-re tehető a keletkezési ideje. Helye valószínűleg Róma.

[3] Foglalkozására nézve orvos volt. A hagyomány szerint Antiókiában született és Pálnak köszönhetően tért át a keresztény vallásra. Annyit tudunk róla még, hogy ő a 70 tanítvány egyike. Evangéliumán mindenképpen megérzik Pál apostol vallásos szelleme, főként az egyetemes gondolkodás. Az evangélium keletkezési helyét illetően megállapíthatjuk, hogy Róma, vagy Cézárea, illetve Alexandria között kell választani. Az evangélium keletkezési ideje minden bizonnyal Jeruzsálem pusztulása előtt, kb. 64-re tehető. Lukács evangélista nevéhez fűződik az Apostolok Cselekedeteiről írott Könyv is.

[4] A szeretet-tanítványról van szó, akinek evangéliuma nemcsak formájában, hanem tartalmában is eltér az első háromtól. Addig, míg az elsők Jézust igyekeznek bemutatni, mint Urat, addig ő szívével és lelkével csüng rajta. De nem csak, hanem nyelvezetében egy profetikus hangnemet üt meg, ami tulajdonképpen még mindig megvalósulásra vár. Bár csakugyan nyelvezete elragadó nagyon sok helyen, ugyanakkor terjengősnek is mondhatók bizonyos részek. János nevéhez fűződik még három levél és egy végvárakozással teljes (apokrif) írat. Minden valószínűség szerint János evangéliumát Efézusban írta kb. a 2. Század elején. Traianus császár uralkodása alatt halt meg 98-117 között.

[5] „Újszövetségi Szentírás – Görög eredetiből fordította P Békés Gellért bencés és P. Dalos Patrik oratoriánus – Kilencedik kiadás: Róma: 1982.

[6] Jézus arra fekteti a hangsúlyt, hogy az adomány értéke nem mennyiségétől függ, hanem az adakozó lelkisége határozza meg azt.

[7] Lk 12, 22-31; Jézus nem a tétlen csodavárást ajánlotta, hanem óv az önemésztő kenyérhajszától.

[8] Mk 4, 22; Lk 8, 17; 12, 2-9;

[9] Az unitáriusoknak mindig gondjuk volt az eskü. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tennénk időközönként esküt. Itt Jézus nem azt akarja hangsúlyozni, hogy az eskü rossz, mint olyan, hanem azt érzékelteti, hogy az olyan eskü nem áll meg, mely a bűnből, a hazugságból, a gyanakvásból és általában a gonoszságból származik. Időközönként, tehát alkalmasnak is találhatjuk az esküt, és mint olyan, akkor meg is engedhető. Esküdözés helyett azonban arra kell törekednünk, hogy beszédünk minél egyszerűbb és világosabb legyen.

[10] Lk 6,47-49;

[11] A Jézushoz, illetve tanításaihoz és Isten akaratához hű tanítványok életvitele úgy ragyog a világban, mint a fény.

[12] Jézus kemény szabályokat helyez kilátásba azok számára, akik követésére szánják el magukat. A keresztény embernek sokszor még azt is vállalnia kell, hogy esetenként családtagjaival is szakít, ami súlyos áldozatvállalásnak számít. Érthető, tehát, hogy a szolgálatokkal, lelkészi feladatokkal megbízottak különösképpen gondot kell, fordítsanak erre a jézusi felhívásra. Lk 12, 51-53; 14, 26-27.

[13] Mt 5, 38-48; Jézus tanításának központi mondanivalója itt is kiviláglik, hiszen a rideg megtorlás elvének helyébe azt a megbocsátást, illetve szeretetteljes viszonyulást helyezi, amely nem vár semmiféle kívülről érkező jutalmat, mert magáért a jótettért kész hasonlóan cselekedni. Ez egy olyan szeretet, mely hasonlít az Atya, irántunk mutatott szeretetére és ennek következtében nem tesz semmilyen megkülönböztetést barát, illetve ellenség között.

[14] Az élő víz, vagy forrásvíz sokkal üdítőbb hatását kell kiemelni a ciszternában tárolt vízzel szemben. A mindennapi szükséglet nagyon kézzel fogható példája nyomán adja tudomásunkra Jézus, hogy az őáltala felkínált víz a lelkiélet nagyon fontos tápláléka.

[15] Mk 1, 12. 13; Lk 4, 1-13;

[16] A tanítás központi mondanivalója az, miszerint Jézus arra figyelmezteti tanítványait, hogy első sorban gondosan őrizzék a rájuk bízott hitigazságokat, másodsorban pedig nagyon óvatosak legyenek, és ne tegyék ki annak a veszélynek a megismert tanítást, hogy adott emberek gúnyt űzzenek az isteni igazságokból.

[17] Az Emberfia megváltói cím, melyet Dániel könyvében megtalálunk (7, 13). Jézus előszeretettel nevezte így magát.

[18] Jó kérdés! Bármit is mondunk ezzel kapcsolatosan, képtelenek vagyunk mellőzni az újszövetségi feltámadás-beállítottságot. Ennek ellenére azonban van egy olyan lehetőség, melyet az unitáriusok megkeresnek ahhoz, hogy minél kevesebbet beszéljenek a feltámadás és az ahhoz kapcsolódó dolgokról. Van azonban egy nagyon nehéz kérdés is, amit nekünk is fel kell tennünk: Vajon a feltámadás ügye kiragadható-e Isten mindenhatóságából? Ezt nem tehetjük meg.

[19] Bármennyire is igyekszünk elhatárolni magunkat a feltámadás kérdésétől, mégis szembesülnünk kell vele, hiszen maga Jézus is több helyen tesz említést erről. Sőt magunknak is meg kell kockáztatnunk azt a régi álláspontot, sőt feleletet kell keresnünk rá, hogy miként lehet Isten mindenható, ha nem volna hatalma a halottak feltámasztására? Nagy kérdés!

[20] Komoly kérdést jelent az aggodalmasság. Bármit is beszélünk róla, minden gondolat Isten szeretetéhez kanyarodik vissza. Éppen ezért mindennél fontosabb, hogy mély bizalmat helyezzünk Isten gondviselésébe. Ez a tudat, vallásos ismeret, tesz képessé arra, hogy békesség honoljon a szívünkben, s amennyiben valósággá is válnak életünkben a szükség napjai, vagy a nélkülözések éveit éljük át, akkor is megmarad lelkünk nyugalma és békessége, ami nélkül elképzelhetetlen a mindennapi élet. Ez arra az esetre is értendő, ha dúsgazdagság vesz körül. Mit ér a sok pénz ez esetben, ha lelkünknek és szívünknek nincsen egyetlen nyugodt pillanata sem?

[21] Csak arra kell gondolni, hogy a mindenkori gyermek viselkedésében és magatartásában ártatlan és ugyanakkor mélységesen alázatos is. Lásd Mt 18,2-5.

[22] Mindenek előtt Ézsaiás figyelmeztetését olvassuk a sorokból. Van itt egy komoly nehézségünk, mai unitáriusoknak, hiszen egyfajta büntetést helyeznek kilátásba a megjegyzések azok számára, akik elutasítják a felajánlott világosságot.

[23] A házasságban a házastársak már nem két különböző testet alkotnak, hanem ketten egy testet. Ez a test azonban mind fizikai, mind szellemi értelemben egységet képvisel. Csakis ilyen körülmények között állapítható meg e testi-lelki kapcsolatról, hogy a társadalom új sejtje, a családban nyer kifejezést.

[24] Van néhány kérdés, amit e helyen mindenképpen meg kell említeni: 1. Jézus úgy véli, hogy a házasság fölbontása törvénytelen, ami alól az eset képez kivételt, ha a felek törvénytelenül élnek házasságban; 2. Ez a megjegyzés Márknál (10,11) és Lukácsnál (16,18) nem szerepel, Máté azonban a hegyi beszédben említést tesz róla (5,31); 3. Az eredeti szöveg szerint paráználkodás értendő, mely az ószövetségi szóhasználat összefüggései értelmében „törvénytelen együttélést” jelent.

[25] Jézus hangsúlyozza, hogy már az is bűnös gondolatnak, sőt házasságtörésnek számít, ha gondolatainkkal csüngünk egy esedékes, bekövetkezhető szerelmi kapcsolaton. Ilyenképpen tehát Jézus megköveteli tőlünk, hogy ne csak érzéseinket, hanem gondolatainkat is tartsuk meg a házasság szó szoros értelmében vett tisztaságában.

[26] Jézus megerősíti itt a zsidó felfogást Illyés visszatéréséről (Mal 4,5). Ez a hit röviden azt vetíti elő, hogy a világ végén Illyés lesz az, aki helyre állítja Isten hitét, de ugyanakkor az erkölcsi rendet is. Érdekes azonban az a meglátás, miszerint Jézus hangsúlyozza, hogy Illyés eljött, akire nem hallgattak. Itt Illyést Keresztelő Jánossal azonosította. Ez azonban további kérdéseket vethet fel bennünk, hogy valóban a zsidó hit erősödött-e meg, hiszen Keresztelő János nem a világ végi Isten-hitet és erkölcsi rendet állította vissza, hanem készítette Jézus számára az utat.

[27] Mk 11,27-33; Lk 20,1-8.

[28] Tulajdonképpen a hasonló összefüggésekben csak arra kell összpontosítani, hogy minden lehetséges annak, aki hisz, mert minden lehetséges a hívőnek.

[29] Jézus a hit fontosságát hangsúlyozza szüntelen. A kérdés azonban áll, hogy vajon csak puszta hitre van szükség? Kevésbé. Inkább szeretettel telítődött, élő hit az, ami megsegít minket.

[30] Viszonylag ellentmondást hordoz magában a tanítás. Mert mindenek előtt az tűnik ki, mintha Jézus éppen az általa elítélt világi javakhoz való nagyobb hűséget szorgalmazná a lelkiekkel szemben. Pedig másról van itt szó. Arról ugyanis, hogy nem az igazságtalanság részesül dicséretben az okosság rovására. A „világ fiai” okosan kell éljenek a világ felkínálta javaikkal, amit lelki életük szolgálatába is kell állítsanak ugyanakkor. Aki földi javait nem Isten akarata szerint használja fel és ahhoz nem adja legjobb tudását, vagyis elfecséreli az anyagi javait, akkor az olyan ember megbízhatatlanná válik az igazi értékek megőrzésére.

[31] Lásd: Lukács 6,27 jegyzet.

[32] A legfontosabb hangsúly azon van, hogy mindenben Isten akaratát követi.

[33] Jézus leleplezi a hitetlenség magvát: a gőgöt és az önzést.

[34] Jézus jövendöléseit figyelve, bizony komolyan meggondolkodnak sokan ezt a kijelentést hallva. Az tény, hogy a zsidóság látható jeleit várta Isten országa megjelenésének, de a keresztény világ hitében is többnyire így él ez. Jézus hangsúlyozza, hogy közöttünk van a várt ország. Tehát máris jelen van, tapasztalható abban az esetben, ha megéltté, cselekvővé vált közöttünk az élő szeretet.

[35] Ebben a megnyilatkozásbaól azt olvashatjuk ki, hogy aki arra számít, hogy éppen Jézus megtagadásával igyekszik megtartani földi életét, az egyszer s mindenkorra elveszíti az örökéletet is. Aki azonban Jézus és Isten ügye iránti szeretetéből képes akár életét is föláldozni, az – Jézus ígérete szerint – kárpótlást kap Isten jóvoltából.

[36] Jellegzetes jézusi példabeszéd. Az életből vett elbeszélés, mely mély vallási és erkölcsi értéket képvisel. A magvetőről szóló példabeszéd hűen ábrázolja Isten beszédének sorsát a különböző típusú emberi lelkekben.

[37] Arra akarja rávezetni az ifjút Jézus, hogy Isten jósága végtelen.

[38] E jézusi megjegyzés központi mondanivalója az a szemrehányás, melynek értelmében meg kellett volna ismerniük a zsidóknak Keresztelő János megjelenéséből és cselekedeteiből azt, hogy elérkezett a megjósolt messiási idő.

[39] A jövendölés Jeruzsálem felé hangzott el, melynek minden szava beteljesült, amikor J.u. 70-ben Jeruzsálemet elpusztították.

[40] Mt 24,29-36; Mk 13,24-32.

[41] Mt 24,42-51; Mk 13,33-37; Lk 12,41-46.

[42] Hasonló gondolatok találhatók: Mt 16,6; 10,26. 27; Mk 8,15; 4,22.

[43] Mt 3,11; Keresztelő János szerény, de ugyankkor meggyőző vallomásával találkozunk, aki nem hasonlítja össze Jézussal tevékenységét. Sőt vele szemben még a rabszolga munkájára sem tartja érdemesnek magát.

[44] Jézus nemcsak az adott helyzet követelményeinek megfelelően kínálta fel a megoldást, hanem minden kor számára megmutatta a középutat. Arra kapunk ugyanis határozott utasítást, hogy minden keresztény embernek két kötelessége van, melyeket maradéktalanul teljesítenie kell. Az első az állampolgári, a második pedig Istennel szembeni kötelesség. Ha ezeknek eleget tettünk, akkor nem kérhetnek rajtunk semmit sem számon.

[45] Jézus követéséhez elszánt lelkületet követel és komoly áldozatot, valamint sorozatos lemondást is igényel.

[46] Első hallásra, illetve figyelemre kissé visszatetsző gondolatok áradnak a jézusi kijelentésekből. A sorok mögé nézve viszont megállapítható, hogy a jó emberek már itt a földi létben egy különös, lelki kapcsolatba lépnek tanítójukkal, akik között kölcsönös szeretet-kisugárzás tölti be a viszonyt. Másik részen viszont elhangzik egy ígéret is, mely a halál utáni élet boldogságára igyekszik hangsúlyt fektetni.

[47] Kemény kifejezésnek tűnik a „gyűlölni” szó. Ezt azonban csak olyan összefüggésben szabad alkalmazni, mint ahogy azt a héber kifejezés megengedi: „kevésbé szeretni”. Természetesen nem lehet arról szó, hogy igyekeznénk szépítgetni a dolgokat. Egyszer s mindenkorra a szülők iránti, gyermeki kötelességeink továbbra is fennállnak, de ugyanakkor a testvéri szálak megszakítása is elképzelhető abban az esetben, ha ezt Jézus tanításának követése megköveteli. Ne próbáljunk bele erőltetni a sorokba valamilyen gyermeki kötelesség esetleges elmaradásának bibliai magyarázatát.

[48] A föld porának jelképes lerázása azt jelenti, hogy semmiféle kapcsolatot nem kell fenntartani a szóban levőkkel. (Tulajdonképpen ez az álláspont ma már teljes mértékben újraértékelésre szorul).

[49] Mk 13,9-13; Lk 21,12-17.

[50] Vajon az itt is az elsődleges kérdés, hogy van-e joga Jézusnak a bűnök megbocsátására, vagy valami egészen más érthető a sorok mögül. A második lehetőség azt kínálja fel, hogy minél nagyobb valakiben az Isten iránti szeretet, annál könnyebben megtörténik tévedéseinek megbocsátása is. A megbocsátást nyert emberben viszont egyenes arányban növekszik a szeretet, amennyiben megtapasztalta, hogy bűneire bocsánatot nyert.

[51] Máténál (18,22) azt olvashatjuk, hogy hetvenszer hétszer. Mindegy, hogy a számokat meddig tudjuk sokszorozni. A lényeg az, hogy annyiszor bocsássunk meg, ahányszor bocsánatot kérnek tőlünk.

[52] Mt 18,12-14. Egyértelműen Isten irgalmas szeretetéről szól a példázat.

[53] Nagyon érdekes gondolat az elmélkedésre: 1. Jézus arra hivatkozik, hogy Isten a teremtés óta munkálkodik, mindenek előtt az ő gondviselésében; 2. Bizonyára ez a gondviselés az ünnepnapokra is kiterjed; 3. Feljogosultnak érzi Jézus tehát magát és a helyzetet arra, hogy szombaton maga is gyógyítson betegeket.

[54] A mindennapi élet elsőrendű táplálékáról, a kenyérről a lelki eledel felé fordítja a figyelmet. Ez biztosítja a benne bízó számára az örökéletet.

[55] Az Ószövetségben gyakran találkozunk azokkal a társításokkal, melyek a táplálékkal azonosítják, pl. az igazságot, a bölcsességet, a tanítást. Jézus tovább lépett és önmagát azonosította a lelki szükségletet jelentő táplálékkal és vízzel.

[56] A kevés idő eltelte után hiába fogják keresni úgy, mint a Messiást, mert már meg nem találhatják, hiszen az Atyánál lesz.

[57] Az önző ember általában a mindennapi élet javaiért való szaladás és főleg nyereséges üzletelés után, ezt a fajta boldogságot tekinti a legfőbb jónak. Ez a látszat azonban csak addig áll, míg a csalódások sora el nem következik a látható világ kincseit illetően. Az önzetlen ember viszont, aki nemcsak kenyerét és fekvőhelyét kész megosztani embertársaival, hanem szívét és lelkét is. Lemondások árán is arra törekszik, hogy ezeket az élményeket szerezze meg magának és lelkében legyen mindig gazdag.

[58] Tudnunk kell azt, hogy a keresztény életcél nem lehet más, mint állandóan felfele ívelő pályán haladni. Ennek viszont egyetlen járható útja van, éspedig: Hinni Istenben, követni Jézus tanításait, illetve az ő példamutató élete segítségével egyre tökéletesebbé válni Isten- és emberszeretetünkben.

[59] Jézus, a ma már teljes mértékben számunkra ismeretlen és egyben megalázó cselekedetével az alázatosság és a felebaráti szeretetre buzdítja tanítványait.

[60] Jézus egyik legnehezebb felhívásával állunk szemben. Közelebbről azt kell értenünk, hogy, amennyiben teljesíteni akarjuk a felhívást, akkor elsőrendű kötelességünk, hogy kiterjesszük a felebarátra és az ellenségre egyaránt a mi szeretetünket. Tehát, itt többlet tapasztalható, mert nem csak arról van szó, hogy ne ártsunk felebarátainknak, vagy ellenségeinknek, hanem gyakoroljuk velük szemben a felebaráti szeretetet. Gyakorlatilag tehát: nem zárkózunk el a kéregetők elől, igyekszünk mindenkivel udvariasak lenni, imádságainkban mindenkiről megemlékezünk. Ami ezeket aztán betetőzi, az nem más, mint a minden körülményben nyilvánvaló megbocsátás embertársaink felé.

[61] Fontos a szolgálatban a lehető legtöbbet teljesíteni, vagyis mindazt, amire megbízatásunk van. Azonban, ha csupán azt teljesítjük, amire megbíztak, akkor még mindig kevés, mert ennek az önzetlen szolgálatnak mélységes alázattal kell társuljon.

[62] Egy talentum kb. 5000 dollár.

[63] Addig késő, amíg valamit megismerünk. Az ismeret ilyenképpen egyenlővé válik a szeretettel. Megszeretjük azt, amit megismertünk. Aki éppen Isten országának titkai közül ismert meg néhányat, az azokkal szemben visel ilyen szeretetteljes érzelmeket. Belső kényszert érez mindig arra, hogy még többet megtudjon felőle. A kételkedés, illetve az ismeretszerzés elvetése, maga után vonja azt a rosszindulatú állapotot, melyben a legcsekélyebb tudásvágy is száraz fenekű kúttá változik át.

[64] A kijelentést két példa előzi meg: a torony és a király példája. Számot kell vetnünk magunkkal. Amennyiben a tökéletesség útját választjuk, akkor csak egyetlen járható út létezik, ami lemondások sorát követeli meg. Közvetlen és közvetett tanítványainak ezt szem előtt kell tartaniuk mindenkor, hogy vállalkozásuk eredményes maradjon, azaz felfele ívelő életmódod folytatva elérkezzenek a tökéletesedésre az Isten- és ember iránti szeretet gyakorlásában és teljes megélésében.

[65] Jézus a vallási értelemben vett újjászületésről teljes mértékben emberi módon beszél, hogy minél érthetőbbé váljon az előző meggyőződése is.

[66] 80. Zsolt 10.

[67] Mk 4,22; Lk 8,17; 12,2-9.

[68] Jézus a szegénység és az engedelmesség tökéletesebb útját ajánlja követőinek. Legfontosabb mondanivalóját abban a tanácsban fedezhetjük fel, amikor arra összpontosítunk, hogy a keresztény ember tökéletesedése előtt két lehetőség tárulkozik fel: 1. Isten- és 2. Felebarát szeretetének maradéktalan teljesítése. Csakis ez a két feltétel teljes mértékű megélése jelentheti egy keresztény ember számára a megvalósított tökéletességet. (Vigyázni kell a hasonló, de mégis más irányt feltételező magyarázkodásokra!)

[69] A szél fújása nem látható, ha nem használunk valamilyen segédeszközt. Pl. egy zászlót. A szentlélek munkája is hasonló. Azonban a lélek megtapasztalja hatását.

[70] Mt 26,26-29; Mk 14,22-25; 1 Kor 11,23-25; Jn 13,21-30.

[71] Jézus az irgalmasság gyakorlatát helyezi előtérbe. Senkinek sem szabad azonban arra gondolnia, hogy az ismerősök, illetve barátok elhanyagolására ösztönözné tanítványait.

[72] A „Vigasztaló” és az „igazság lelke” alatt Isten szentlelkének erejét kell érteni.

[73] A világosság Jézust, a sötétség az őt be nem fogadó világot jelképezi.

[74] A sátoros ünnep alkalmával szokásban volt, hogy kivilágították a templom udvarát. Ez a cselekedet Jézus számára is alkalmat és lehetőséget kínált fel, hogy ezt a látható világosságot megmintázza és azonosítsa az általa felkínált hitigazságok világosságával.

[75] Ez egy nagyon jó téma. A valóság azonban az, hogy ez a jézusi kijelentés mindenek előtt azoknak szólt, akikhez beszélt. Jelentése az, hogy teljes mértékben használják ki azt az időt, amit még eltölthetnek vele, a világ világosságával, Jézussal.

[76] Nem a felelet előli elzárkózást jelenti a válasz, hanem azt a valóságot, amit tükröz a felelet: csak Isten a megmondhatója annak a napnak, hogy mikor jön el.