Hit és vallás

Az unitárius vallás lényege

Az unitárius vallás a tiszta lelkiismeretnek, a szabad vallásos gondolkodásnak, a fejlődésnek és az őszinte hitnek a vallása. Harnack Adolf, a 20. század egyik kiemelkedő teológusa jegyezte meg a németországi eretneküldözéssel kapcsolatosan, hogy a kereszténységből a harmadik század óta hiányzik az őszinte hit. Az unitárius vallás erre az őszinte hitre hivatkozik, és erre buzdítja híveit.

Az unitárius vallás történelmi vallás. Gyökerei Jézus tanításaihoz nyúlnak vissza. Megjelenése óta állandóan fejlődött, mint ahogy azt annak idején Dávid Ferenc megállapította. Lényege röviden abban foglalható össze, hogy az unitárius hit egy őszinte, egyszerűségtől áthatott hit a gondviselő Atyában, aki a világnak teremtője és az emberiségnek gondviselő Atyja. E hitnél azonban nagyobbnak számít a szeretet Isten és felebarátunk, azaz embertársunk iránt. A „szellemnek, a léleknek fontos volta, a szellemiségnek mindig előtérben állása az unitárizmus mindenkori legfőbb jellemzője. Ez a vallás a Jézus vallása /…/[14]

Hit és vallás

Mindenképpen két fontos tényt kell megállapítanunk. Az első a dogma, a második pedig a hitelvekkérdése. Amikor kihangsúlyozzuk e két tényt, akkor megállapítjuk azt is, hogy, míg a dogma elnevezés alatt azt a figyelmet értjük, mely az evangéliumok tárgyilagos oldalára, a kijelentésre néz, ami az evangélium örökérvényű summáját jelenti, addig a hitelvek objektív útmutatásokat és igazságokat tárnak fel az evangéliumban. Más szóval azt mondhatjuk, hogy az unitáriusoknak kiforrott és kialakult nézeteik vannak a keresztény vallással kapcsolatosan „amelyek az unitárius vallásos köztudatot többé-kevésbé öntudatosan meghatározzák. Talán ezek azok a hitelvek, melyekre hivatkozni szoktunk.”[15]

A vallás nem más, mint Isten és ember közötti viszony. Isten létét bizonyítani nem is fontos, mert ez a hit világába tartozik. A hit Isten ajándéka. Ennek köszönhetően alapja és feltétele a vallásos tapasztalásnak, ami a lélekben fogalmazódik meg és mint ilyen telik meg gazdag tartalommal. Más szóval azt mondhatjuk, hogy a hit nem más, mint Isten jelenléte az ember érzésvilágában. A hit képtelen egyik napról a másikra megszületni. Fejlődési fokon megy át, mialatt az egyén tisztázza Isten melletti viszonyát.

„Mert szegénynek drága kincs a hit,

Hinni és remélni megtanít,

S néki, míg a sír rá nem lehel,

Mindig hinni és remélni kell.” (Arany János: Fiamnak.)

[14] Benczédi Pál: I.m. 13. Old.

[15] Dr. Varga Béla: Hit és vallás. 14. Old.

********************************************

Forrásmunkák

  1. Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok – 1986
  2. Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése – 1934
  3. Dr. Varga Béla: Hit és vallás – 1948
  4. Unitárius Káté – 2000
  5. Dávid Ferenc mártír-halálának 375-ik évi emléke – 1954
  6. Négyszázév 1568-1968 – 1968
  7. Jakab Elek: Dávid Ferencz emléke. – 1879
  8. Dr. Varga Béla: Ami örökkévaló Dávid Ferenc életművében – 1930
  9. Dr. Varga Béla: Unitárizmus és individualizmus – 1931
  10. Vári Albert: Unitárizmus és racionalizmus – 1931
  11. Dr. Erdő János: Unitárius egyháztörténeti kurzus.

Pap Gy. László