Április

1781. április 8-án halt meg Fejérvári Sámuel nyelvtudós, lelkész, tanár. Egyéb szel¬lemi kincsei mellett tizenhét kötet prédikációt hagyott az utókorra. (1721-ben született.)

1792. április 9-én született Nagyernyei Kelemen Benő, az erdélyi modern mezőgazdaság úttörője, a zsibói Wesselényi uradalom gazdatisztje, alapítványtevő. (Meghalt 1885. június 3-án.)

1684. április 16-án halt meg Nagysolymosi Koncz Boldizsár, egyházunk tizedik püspöke. (Született 1622-ben.)

1808. április 18-án Loughborough-ban született John Paget orvos, író, egyházunk lelkes támogatója, a kolozsvári Angol Olvasó Kör Alapítója. (Meghalt 1892. április 10-én.)

1917. április 18-án Sepsikőröspatakon született Imreh Lajos pedagógus, a tordai iskola tanára. (1999. július 18-án halt meg Sepsikőröspatakon.)

1855. április 19-én Tordátfalván született Boros György lelkész, teológiai tanár, író, műfordító, egyházunk 24. püspöke. (Kolozsváron halt meg 1941. január 26-án.)

1861. április 20-án Nagyajtán született Nyiredy Géza, a Kolozsvári Unitárius Kollégium természetrajz és kémia tanára, a természetrajzi és vegytani laboratórium szorgalmas gyarapítója. (Meghalt 1914. június 17-én Kolozsváron.)

1874. április 20-án Tarcsafalván született Ürmösi Károly lelkész-esperes, író. (Kolozsváron halt meg 1953. február 6-án.)

1868. április 23-án Firtosmartonoson született Vári Albert lelkész, teológiai tanár, író, az Unitárius Irodalmi Társaság elnöke. (Kolozsváron halt meg 1953. szeptember 22-én.)

1907. április 23-án Tordán született Borbély Samu gépészmérnök, matematikus. (1984. augusztus 14-én halt meg Budapesten.)

1648. április 25-én halt meg Dálnoki Nagy Mihály lelkész, a Kolozsvári Unitárius Kollégium tudós igazgatója.

1809. április 28-án Tordán született Kiss Mihály lelkész, népmesegyűjtő, egyházi író. (1889. január 21-én halt meg Árkoson.)

1913. április 28-án Kézdivásárhelyen született Erdő János, egyházunk 29. püspöke. (Kolozsváron halt meg 1996. július 27-én.)

1737. április 30-án halt meg Várfalvi Pálfi Zsigmond, egyházunk 14. püspöke. Halála napján kelt végrendeletében külföldi peregrinációja során vásárolt könyveit az Unitárius Kollégiumra hagyta.

1925. április 30-án Kolozsváron született Szabó Dezső unitárius lelkész, egyházi szakíró. (Kolozsváron halt meg 1996. június 7-én.)

Forrás: Itt

1718. Április 2.	A kolozsvári főiskola új épületének elvesztése. A főiskola az egyházközségnek egyik Magyar utcai házába költözött át, amelyet erre a célra átalakítottak.
1718. Április 2.	A kolozsvári főiskola új épületének elvesztése. A főiskola az egyházközségnek egyik Magyar utcai házába költözött át, amelyet erre a célra átalakítottak.
1930. Április 6.	-án Kezdte meg Balázs Ferenc (1900-1937) a mészkői egyházközségben lelkészi működését. Miután 1923-ban a teológiát elvégezte, 2-2 évet töltött az angol unitáriusok oxfordi és az amerikai Berkeley-i teológiáján, ahol magisteri fokozatot is szerzett. Ezután világkörüli útra indult, hogy megismerje a különböző népek társadalmi, politikai és vallási intézményeit. 1928-ban, 5 évi távollét után tért haza. Utazását és tapasztalatait a „Bejárom a kerek világot” című 1929-ben megjelent művében írta le. Balázs Ferenc unitárius lelkész és író volt, aki egész életén át a nép és a falú felemelését szolgálta. Önfeláldozó munkájának szellemi útleírását a „Közérthető Evangélium” és a „Rög alatt” című műveiben hagyta hátra. Nem volt még e században unitárius lelkész, aki olyan nagy körben tudta volna felkelteni maga iránt az érdeklődést, a szeretetet és bírálatot, aki annyi embert tudott volna követésre vagy ellenzésre bírni, mint Balázs Ferenc.
Április 8.	A világi hívek bekapcsolódásának kezdete az egyházmentés és kormányzat munkájába. A Kolozsváron tartózkodó világi hívek tanácskozást tartottak és az ellenreformáció támadásával szemben a következő védelmi intézkedéseket hozták: 1. Felhívást bocsátottak ki, melyben a főiskola fenntartása érdekében adakozásra szólították fel az egyházközségeket és a híveket. 2. A püspök mellé főgondnoki, az esperesek mellé pedig felügyelőgondnoki tisztséget szerveztek. Bíró Sámuel és Simon Mihály személyében választották az egyház első főgondnokait. Főgondnok helyettesnek választották: Sándor Gergely, Dániel Ferenc, Gidófalvi Gábor, Bongardus János és Teleki Ferenc egyháztagokat. Kijelöltek 13 felügyelőgondnokot is. 3. Megkezdték a kolozsvári egyházközség és az egyetemes egyház vagyonának szétválasztását és felügyelet alatti külön kezelését. Ez a megoldás a világi hívek nagy számát vonta be az egyházmentés szolgálatába és fokozta az egyházért való felelősség tudatát.
1921. Április 10.	-én tette le Ferencz József püspök a hűségesküt Románia alkotmányára.
1791. április 16.	-án kelt ajándéklevelében és végrendeletében Suki László (1741-1792) a kolozsvári főiskola felügyelőgondnoka, összes szerzeményét az egyháznak és a főiskolának hagyta. Elhatározását a következőképpen indokolta: „… látván és tapasztalván is valósággal azt, hogy az ezelőtti mostoha időkben törvényesen bevett unitárius valláson levő egész közönségünk, nevezetesen pedig Kolozsvár városában levő unitárius kollégiumunk, melynek jó állapotban való léte az egész közönség megmaradására múlhatatlanul szükséges, mindenféle javaiból annyira kifordult, hogy annak elöljáróit, rektorait, professzorait és felsőbb s alsóbb tanítóit közönségünk csaknem szüntelen való koldulással s gyűjtéssel kénytelenített igen csekélyül tartani és táplálni, eleitől fogva való célom és szándékom az volt, hogy ha az Úr Isten gyenge igyekezetemet megáldja, nevezett közönségünk és abban az említett kolozsvári kollégium számára egy olyan állandó alapot adjak és hagyjak, mely után való jövedelemből a kollégium nemcsak jókarba és állapotba helyeztessék, hanem azután is annak dolga jobb móddal folytathassák.” Suki László alapítványa tette lehetővé a főiskola harmadik épületének a felépítését. A 18. század nagy jótevőjét tiszteljük személyében.
1897. Április 16.	-án kelt végrendeletében Brassai Sámuel értékes könyvtárát és minden vagyonát az egyháznak hagyta. Brassai Sámuel csaknem száz érve terjedő életében rendkívül sokoldalú szellemi munkát és irodalmi tevékenységet végzett. Mint az egyház nevelési rendszerének megalkotója, a főiskola és a kolozsvári egyetem tudós tanára, a legkülönbözőbb tudományok sajátosan önálló gondolkozású művelője, az unitárius vallás világi teológusa és jótevője, hallhatatlan érdemeket szerzett. Életrajzát Boros György írta meg „Dr. Brassai Sámuel élete” címen, mely 1927-ben jelent meg.
Április 24-27.	napjain volt a gyulafehérvári első hitvita, a fejedelem és tanácsosainak jelenlétében. Itt tették először nyilvánosan vita tárgyává az Isten egységét és háromságát.
Április 24-27.	napjain volt a gyulafehérvári első hitvita, a fejedelem és tanácsosainak jelenlétében. Itt tették először nyilvánosan vita tárgyává az Isten egységét és háromságát.
1821. Április 30.	Az angol Unitárius Egyházzal való kapcsolat kezdete.