![]() |
![]() |
Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa! című versével hívták falutalálkozóra a szentábrahámiakat. Közelebbre és távolabbra egyaránt elhallatszott: egybeharangozta a 200 éves jubileumot ünneplő templom hangja falusfeleit. Az ünnepi úrvacsorai istentiszteleten Bálint-Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hirdette Isten igéjét, az Úr asztala mellett Berei István helybeli lelkész szólt a gyülekezethez. A kétnapos ünnep legemlékezetesebb pillanataiból nyújtunk ízelítőt.
Akkor mondják, hogy szép a gyülekezet, ha nincsenek üres padok az istenházában és minden korosztály jelen van. Ilyennek láttuk a hálaadáson a kazettás mennyezetű, gondozott templomot. És az a tény, hogy 4-500 ember megfordult a rendezvényeken, nyomatékosítja a megszólalók szülőföldszeretetről szóló vallomásait. „ERŐS LÁBAKON” Kardos Attila a testvérfalu, Ladánybene polgármestere a véget nem érő barátságot emelte ki, hiszen egymás életének részesei. Szeretettel, élményekkel feltöltődve mennek mindig haza. Kívánta, olyan erős lábakon álljon a testvértelepülési viszony és az emberek közötti barátság, mint ez a templom! Földi Tibor ladánybenei római katolikus plébános szentírási gondolattal kérdezte: miért kitüntetett hely a templom? A szeretetteljes találkozásokról elmélkedve, személyes élményt osztott meg: amikor nagyszülei kicsi tanyáján összejöttek, a megosztott öröm része volt, hogy „kenyerükből, kadarkájukból” részesültek. A későbbiekben akár telefonon is hívhatta volna, de legszívesebben meglátogatta. Hogy részesülhessen a „közösség áldásaiban”. Vajda Domokos csekefalvi lelkipásztor a … A ZSIDÓ HEGY ÁRNYÉKÁBAN
Az évfordulóra jelent meg Pap Gy. László (alsó képen): Ébredések a Zsidó hegy árnyékában című könyve, amelyet a szerző személyesen mutatott be a templomünnepen. Földijeihez szólva köszönetet mondott mindazoknak, akik „ötletet és támogatást adtak”, valamint név szerint is, akik a kötet sajtó alá rendezésében segítettek. A két nagyobb részből álló dokumentum adatokat tartalmaz az egyházközség 19. és 20 századi történetéből. Megőrizve a levéltári anyagok és jegyzőkönyvek nyelvezetét, stílusát. Szól a valláserkölcsi életről, alfejezetben a családról – amelynek belügyeiről is az egyház intézkedett egykor. Az iskola világát az egyház szemszögéből figyeli az irat. És egy hosszabb rész a helybeli segítőkészség megnyilvánulásait taglalja. A könyvet az érdeklődők a falutalálkozó idején meg is vásárolhatták. A templom bicentenáriumának kopjafájánál az ünnepi beszédet Lőrinczi Lajos esperes tartotta: az emlékjel magasztos nagy pillanatokra emlékezteti állíttatóit és másokat is. Azokra emeli a mind MI SZEM-SZÁJNAK INGERE
A gyermekeknek a szórakoztató programok mellett kipingált arcuk és a Reménysugarak is ünnepet jelzett. A közebéd után ki-ki válogathatott a programkínálatból. Az utcák közötti focibajnokságot pedig az alszegiek nyerték. Másnap egyetlen jóféle falatot rejtő bográcsból se került maradék: azért főzték, hogy mindenki jóllakjék. Így az egész falu nyert. A Pipacsok Néptáncegyüttes által felvezetett bál után a vasárnap örömei templomban, közös tál mellett és a focipályán folyatódtak. A Jakab Zoltán vezette csapat és a helybeliek 8-3-as gólaránnyal zárták a barátságos mérkőzést. Öreg este lett, majdnem éjfél is, mire véget ért a falutalálkozó. ÖKÖR A NYÁRSON Utoljárahagytuk a szombat reggeltől fűszeres páclével kenegetett, nyárson forgatott és ottjártunkkor már épp leszedegetés alatt álló ínyencségről szóló gasztronómiai híradást. Titkot sajnos nem tudtunk meg a fűszeres pácról, pedig ennek köszönhető a hagyományos ízhatás. A sepsiszentgyörgyi Bartha Ernő a tudója, mitől lett olyan ízletes a roston tovább sütött ökörszelet. A csontozást, szeletelést nem vártuk meg, de hoztunk egy fotót olvasóinknak is. Forrás: Udvarhelyi Híradó 06.07.2011 lapszám |