 |
 |
|
Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa! című versével hívták falutalálkozóra a szentábrahámiakat. Közelebbre és távolabbra egyaránt elhallatszott: egybeharangozta a 200 éves jubileumot ünneplő templom hangja falusfeleit. Az ünnepi úrvacsorai istentiszteleten Bálint-Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hirdette Isten igéjét, az Úr asztala mellett Berei István helybeli lelkész szólt a gyülekezethez. A kétnapos ünnep legemlékezetesebb pillanataiból nyújtunk ízelítőt.
Akkor mondják, hogy szép a gyülekezet, ha nincsenek üres padok az istenházában és minden korosztály jelen van. Ilyennek láttuk a hálaadáson a kazettás mennyezetű, gondozott templomot. És az a tény, hogy 4-500 ember megfordult a rendezvényeken, nyomatékosítja a megszólalók szülőföldszeretetről szóló vallomásait. „ERŐS LÁBAKON” Kardos Attila a testvérfalu, Ladánybene polgármestere a véget nem érő barátságot emelte ki, hiszen egymás életének részesei. Szeretettel, élményekkel feltöltődve mennek mindig haza. Kívánta, olyan erős lábakon álljon a testvértelepülési viszony és az emberek közötti barátság, mint ez a templom! Földi Tibor ladánybenei római katolikus plébános szentírási gondolattal kérdezte: miért kitüntetett hely a templom? A szeretetteljes találkozásokról elmélkedve, személyes élményt osztott meg: amikor nagyszülei kicsi tanyáján összejöttek, a megosztott öröm része volt, hogy „kenyerükből, kadarkájukból” részesültek. A későbbiekben akár telefonon is hívhatta volna, de legszívesebben meglátogatta. Hogy részesülhessen a „közösség áldásaiban”. Vajda Domokos csekefalvi lelkipásztor a … A ZSIDÓ HEGY ÁRNYÉKÁBAN
Az évfordulóra jelent meg Pap Gy. László (alsó képen): Ébredések a Zsidó hegy árnyékában című könyve, amelyet a szerző személyesen mutatott be a templomünnepen. Földijeihez szólva köszönetet mondott mindazoknak, akik „ötletet és támogatást adtak”, valamint név szerint is, akik a kötet sajtó alá rendezésében segítettek. A két nagyobb részből álló dokumentum adatokat tartalmaz az egyházközség 19. és 20 századi történetéből. Megőrizve a levéltári anyagok és jegyzőkönyvek nyelvezetét, stílusát. Szól a valláserkölcsi életről, alfejezetben a családról – amelynek belügyeiről is az egyház intézkedett egykor. Az iskola világát az egyház szemszögéből figyeli az irat. És egy hosszabb rész a helybeli segítőkészség megnyilvánulásait taglalja. A könyvet az érdeklődők a falutalálkozó idején meg is vásárolhatták. A templom bicentenáriumának kopjafájánál az ünnepi beszédet Lőrinczi Lajos esperes tartotta: az emlékjel magasztos nagy pillanatokra emlékezteti állíttatóit és másokat is. Azokra emeli a mind   MI SZEM-SZÁJNAK INGERE
A gyermekeknek a szórakoztató programok mellett kipingált arcuk és a Reménysugarak is ünnepet jelzett. A közebéd után ki-ki válogathatott a programkínálatból. Az utcák közötti focibajnokságot pedig az alszegiek nyerték. Másnap egyetlen jóféle falatot rejtő bográcsból se került maradék: azért főzték, hogy mindenki jóllakjék. Így az egész falu nyert. A Pipacsok Néptáncegyüttes által felvezetett bál után a vasárnap örömei templomban, közös tál mellett és a focipályán folyatódtak. A Jakab Zoltán vezette csapat és a helybeliek 8-3-as gólaránnyal zárták a barátságos mérkőzést. Öreg este lett, majdnem éjfél is, mire véget ért a falutalálkozó. ÖKÖR A NYÁRSON Utoljárahagytuk a szombat reggeltől fűszeres páclével kenegetett, nyárson forgatott és ottjártunkkor már épp leszedegetés alatt álló ínyencségről szóló gasztronómiai híradást. Titkot sajnos nem tudtunk meg a fűszeres pácról, pedig ennek köszönhető a hagyományos ízhatás. A sepsiszentgyörgyi Bartha Ernő a tudója, mitől lett olyan ízletes a roston tovább sütött ökörszelet. A csontozást, szeletelést nem vártuk meg, de hoztunk egy fotót olvasóinknak is.  Forrás: Udvarhelyi Híradó 06.07.2011 lapszám |
Gagy mente reformátusai nevében szólt. Kívánsága: jó lenne, ha a születő gyermekek egész sora igazolná az idők végezetéig, itt vagyunk, itt akarunk itthon lenni. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a gyülekezet létében látja annak bizonyságát: vagyunk, leszünk. „Elődeink ügyeltek egymásra, gyarapodtak. Ügyeljenek a templomra, tartsanak össze, hogy a következő nemzedékek a 300. évfordulót is jólétben, egészségben érhessék meg!” Mátéfi Tímea idén végzett teológiai hallgató, a templomi ünnepség moderátora kedvesen köszöntötte a közelebbről és távolabbról érkezett szentábrahámiakat és a helyben lakókat valamint az egyházi és civil meghívottakat, vendégeket. Név szerint is hálát mondtak mindazoknak, akik támogatták a falutalálkozó létrejöttét. A köszöntőbeszédek után Lőrinczi Anna nénit hívta a templom piacára, aki az évfordulóra és a közös ünneplésre verssel készült. A strófák emlékezésre biztattak. Hogy a szegény a fillérjét, a gazdag a forintját vitte az Úr asztalára, és „vigaszért, balzsamért ide sietének.” Végezetül felolvasták Máthé Zoltánnak, a néhai Máthé Lajos lelkész fiának az alkalomra írt üdvözlő levelét. A Svédországban élő Benedek Annamária tanárnő azok nevében osztotta meg érzéseit, akiket távolról vagy nagyon távolról szólított haza a belső hang. Nem magyar nyelven hallgatja az Igét, de gondolatban nagyon sokszor itt van keresztelésének helyén.
enkori arrajáró pillantását, akik 200 évvel ezelőtt Istennek hajlékot emeltek, akik azt megtartották és imádsággal megszentelték. Az Istennel való szent találkozás helye történelmet folytat. A díszes fa motívumai életre kelnek, mesélnek, tanítanak: egységről, mely példája minden közösségnek; Jézusról, aki életkenyerét kínálta fel; és arról a harcról, amelyet népünk és az egyház vív az élet boldogabbá tételéért. A lámpás pedig égi fény, tűz – beragyogja egész életünket. Balázs Antal, a fafaragó üzenete: vigyázzanak a fényre! Bálint- Benczédi Ferenc kért áldást az emlékpark legújabb üzenetközvetítőjére. Imájában hálát mondott a múltért, jelenért. „Emelje tekintetünket magasba. Legyen e falu lakóinak és hazatérőknek biztos középpontja, ahonnan indulni, és ahová visszatérni is lehet.” A műsorban közreműködtek a helyi iskola diákjai. Az ünnepség után az érdeklődők megtekinthették Sebestyén Imre képeslapgyűjteményét, valamint a 100 év 100 fényképben című fotókiállítást, amely szentábrahámi életképeket tárt elénk a távol- és közelmúltból. A falutalálkozó alatt megvásárolhatók voltak Szikszai Margit népi motívumokkal díszített kézimunkái is.