2017.08.05 – Konfirmáció

Három tanács

- Konfirmációi beszéd – 2017.

Hallgass szavamra, jó tanácsot adok neked, és Isten veled lesz. /…/ Kiv 18,19

Szeretett Atyámfiai, ünneplő Testvéreim!

Csakugyan kifürkészhetetlenek Istennek útjai, hiszen bő egy évvel ezelőtt, legmerészebb álmainkban sem láttunk volna ilyent, hogy a rokonság koszorújában itt áll kedves hozzánk tartozó szerettünk, mi pedig részt veszünk az ő konfirmálásán, azaz hitéről való meggyőződésének kinyilvánításán, ráadásul a debreceni gyülekezet templomában. Ha valaki boldog és elégedett a mai nap, akkor én minden bizonnyal az vagyok, hiszen az elmúlt évek során sok nemzedéknek mutattam tiszta lelkiismerettel a helyes utat, s így még nagyobb örömmel teszem ezt egy rokon lány iránt. Készülésem rendjén azon is töprengtem, hogy mit mondhatok, illetve adhatok abban a meghatározottan rövid időkeretben, míg nektek prédikálhatok, és miközben nem szabad kioktatónak, ugyanakkor nagyvonalúnak sem tűnnöm. Ezért döntöttem a felolvasott szentlecke mellett, melyben azt hangsúlyozza az író, hogy hallgass szavamra, jó tanácsot adok neked, és Isten veled lesz.

Három fontos gondolat tömörül a figyelmeztetésbe. Ezek üzennek ma a kedves konfirmáló lánynak, Mártinak és természetesen nekünk is. Képzeljük csak el, hogy mennyi figyelmeztetés tömörül a mai naphoz kapcsolódó élményeikben. Milyen sokan és sok mindenre figyelmeztettek bennünket akkor, amikor nyilvánosan a konfirmáció alkalmával megerősítettük és megvallottuk hitünket. Szóltak a mellettünk állók, hogy miket hallgassunk és fogadjunk meg, de bőségesen elláttak tanáccsal lelki tanácsadóink, lelkészeink is. Én a dalai láma tanácsát olvasom, hadd ez legyen a mai, elsőrendű figyelmeztetés: „Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik. Sose add fel!” (Tendzin Giaco).

Mennyire igaz a biztatás! Sokszor lelketlennek tűnik ez az egész világ, de főként benne az ember. Nem számít, hogy gyermek, ifjú, vagy felnőtt, egyre kevesebb időt fordít arra, hogy megerősítse a szívét, vagy inkább annak letisztult érzéseit. Sokan úgy gondolják, hogy erre semmi szükség, hiszen rossz közegnek bizonyul ez a világ, melyre kár érzéseket fecsérelni. Pedig addig vagyunk boldogok, míg kimutathatjuk szeretetünket, és addig lehetünk nyugodtak, míg elmondhatjuk jó néhány embernek, hogy tiszta szívből szeretjük. Különben csakugyan nincs semmi más értékünk ebben az életben, bármilyen nagy vagyonunk is lehet.

Azt hangsúlyozza a bibliai író, hogy jó tanácsot ad. Komolyan gondolkodtam azon, hogy mire is telik tőlem ezen az ünnepen, vagyis mi az, amit jó tanácsként elmondhatok? „Ajándékok, amelyek nem kerülnek semmibe: egy jó szót szólni, egy beteget fölvidítani, óvatosan csukni be az ajtót, apróságoknak örülni, mindenért hálásnak lenni, jó tanácsot adni, egy levél megírásával örömet szerezni, jogos panaszt nem melegíteni fel újra, nem tenni szóvá, amit a másik hibázik, a levert hangulatot nem venni komolyan, nem sértődni meg egy félresikerült szó miatt, megtalálni a dicsérő, elismerő szót a jóra, megtalálni az együtt érző szót a megalázottaknak, találni egy tréfás szót a gyerekeknek, elismerni az elkövetett helytelenséget, örülni a holnapi napnak, bizonyos dolgokra aludni egyet, mindenre rászánni a kellő időt és gondot, és mindenben, de mindenben szeretettel lenni.” (Hetényi Varga Károly) Na hát, kedves Márti, kedves rokonok. A feladat fel van adva. Megnyugtatásotokra mondom, hogy nemcsak nektek, hanem mindnyájunknak! Erről folyamatosan kell gondolkodnunk, sőt mielőtt bármit is szólnánk, vagy tennénk az elkövetkezendő időben.

Végül, az utolsó figyelmeztetés: Isten veled lesz! „Néha, akit a legjobban szeretünk, úgy suhan el mellettünk az életben, mintha egy szembejövő gyorsvonat lehúzott ablakában állna. Te jobbra robogsz, ő balra, éppen csak integettek egymásnak, dobogó szívvel: – Szervusz!… Szervusz!… Vagy Még?… Én is vagyok!… Isten veled!… Mikor találkozunk?… A választ már nem hallod.” (Müller Péter). A harmadik tanács végkicsengése, hogy Isten maradjon mindig velünk! Akarva-akaratlan elhagyjuk mi egymást, de nehéz, szükséggel teli időnkben Ő legyen mindig velünk! Ámen

Debrecen, 2017.08.05

 

 

A konfirmáció programja

1). A növendék bemutatása: Gagyi Márta; Keresztszülei: Pap Károly és neje szül. Simó Gizella; Jakab István és neje szül. Gagyi Hajnalka; Varga Ágnes Edit, szül. Makrai

2). 221. Sz. konfirmációi ének: Szent Istenem tekints reám

3). Ima: Jó Istenem, szerető, édes Atyám! Szívem tiszta örömével jöttem ma szent hajlékodba. Nem most vagyok itt először, de ezzel az érzéssel még nem imádkoztam, mint most, amikor először leszek vendége a Jézus életére, tanítására és halálára emlékeztető úrvacsorának.

Köszönöm, hogy megtartottad életemet és erőt adtál jó szüleimnek, hogy felnevelhettek. Köszönöm, hogy növelted hitemet, s így nemcsak testben, de lélekben is naggyá nőhettem és megismerhettem unitárius vallásom hitelveit és erkölcsi tanításait.

Kérlek, erősítsd hitemet, növeld bennem a szeretet készségét, hogy a megismert igazságok mellett hűséggel kitartsak és felelősséggel vállaljam emberi hivatásomat. Segíts, hogy legyek méltó követője a Názáreti Jézusnak, szerető testvére embertársaimnak, most és mindörökké. Ámen.

Kikérdezés a Kátéból: 

6). Úrvacsorai ének, (166 sz.): Jer az Úrnak asztalához

7). Úrvacsorára előkészítő beszéd:

Őrizd meg szívedet

– konfirmációi ágenda –

„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Péld 4,23.

Kedves Testvéreim, Kedves Márti! Szépítgettük, teljesítgettük mai ünnepünket, s arra törekszünk folytonosan, hogy a teljesség látszatát keltsük egymásban. Most azonban elérkezett a pillanat, amikor többnyire egyes szám második személyben kell megfogalmaznom úrvacsorára készítő beszédemet, hiszen első sorban Mártinak szól, aki ma részesül először Jézus életére és halálára emlékeztető jegyekben. Természetesen gondolatban társuljanak mellé a közelben és távolban levő rokonok, s mindenki, aki részesülni kíván a hajadon mai örömében.

Ilyenkor, konfirmálás alkalmával, miután vége van a szertartásnak, következik a kivonulás a templomból, majd folyamatosan, szerencsét, boldogságot, s általában sok minden jót kívánunk ifjú testvéreinknek. Még van addig a pillanatig, s főként, hogy szertartásunk rendjén az úrvacsora vétel következik. Így hát, a Példabeszédek Könyvének írója figyelmeztetése értelmében most is három tanács következik. Elhangzásuk előtt előrebocsátom, hogy szeretném, kedves Márti, ha ezeket a tanácsokat megjegyeznéd, elraktároznád szíved mélyén, s minden, későbbi úrvacsora vétel alkalmával emlékeztetőid lennének. Tudjad még, hogy egy számomra igen kedves bibliai versről van szó, melyet nap, mint nap elolvastam teológus koromban, hiszen ágyam fölé írtam, hogy figyeljek, s figyelmeztessek mindig arra, hogy minden féltett dolognál jobban megőrizzem a szívemet.

Amikor valaha úrvacsorát veszel, mindig először jussanak eszedbe, hogy kikért dobog a szíved. Kik voltak azok, akikért érdemes volt megőrizned a szíved? Jusson eszedbe, hogy legnagyobb értéket képviseli édesanyád és édesapád, akiknek hálás lehetsz most, s valahányszor kenyér és kehely után nyúlsz életed folyamán. Isten őrizzen attól, hogy valaha is rákényszerülj komoly támaszra, de ne feledd, hogy számodra, s minden hozzád hasonló részére, földi kereteink között az édesanya és édesapa jelenti a legfőbb támaszt. Édesanyád a mindenkori gondoskodást, édesapád pedig a kezet, melybe nyugodtan belekapaszkodhatsz.

Másodsorban őrizd meg szívedet a hitnek. Bár Székelyföld születésed helye, soha ne feledd, hogy Isten adta vallásod gyökereit. Amilyen öröm időnként visszatérned születésed helyére, éppen olyan boldogságot jelent, amikor emlékezel arra a helyre, ahol először részesültél úrvacsorában. A legtöbben elhagyjuk szülőföldünket, hiszen máshol reméljük boldogulásunkat. Szinte mindenkinek fájni szokott a távolság, de ha megőrizzük szívünket a régi otthon számára, akkor a valóságban, vagy amikor lélekben visszaérkezünk, mindig más, jó, kellemes, szívderítő az emlékezés. Ezt teszi velünk az egészséges hit- és életszemlélet.

Végül pedig lenne szíved elfeledkezni Istenről, aki megmutatta számodra is az unitárius vallás élethű útját? Megteheted, hiszen nem várhatjuk el, hogy vallásos gondolkodásod állandóan rajta csüngjön, bár megtudd, hogy mindig mellettünk áll Isten. Azokon a nagy napokon, amikor valahol betérsz egy unitárius templomba, amikor úrvacsorát veszel, s szembe nézel szíveddel, hogy kiknek adnád még oda azokon kívül, akiket említettem, jussak én is eszedbe néhányszor, mert akkor tudom, hogy azokról is megemlékezel, akik most itt veled ünnepelnek konfirmálásod napján, s lélekben akkor is veled lesznek, ha netalán hitre, reménységre lenne szükséged. Mindezt csak azért mondom, mert ma még lehet, hogy nem érzed szükségét az imádkozásnak, de holnap, holnapután elérkezhet számodra is a szívvel-hittel megtöltött kérések ideje.

Személyes jókívánságom is van: Légy mindig jó reménységben, és meglásd, veled lesz a gondviselés Istene! Ezekkel a gondolatokkal hívlak, jöjj bátran és vedd magadhoz a Jézusra emlékeztető jegyeket, a kenyeret és a bort, s hadd álljanak melléd azok, akiknek megőrzöd szívedet, s akik szívüknek egy részét adják neked, s arra kérik összefogott kézzel Istent, hogy segítsen téged, s legyen jó dolgod az úton, melyre ráléptél a mai nappal kezdődően. Ámen.

8). Ima; Úrvacsora kiosztása.

9). Ima: „Jó Istenem, szerető édes Atyám! Hálás gyermeki szívvel köszönöm meg ez áldott alkalmat, midőn színed előtt és a rokonság közösségében hitemről vallást tettem, s az úrvacsora vétele által elköteleztem magam Isten és embertársaim szeretetére és szolgálatára.

Engedd, hogy ezt az érzést, mellyel most tele a szívem, vihessem magammal az életbe és otthonomba, hogy legyen az erőforrás számomra. Éljek az értelem tisztaságával, a hit hűségével és a szeretet felelősségével. Légy útmutatóm, állj mellém, ha a jóban ingadoznék, segélj, ha erőm elhagyna. Tarts meg mindig a te szeretetedben, unitárius vallásom és Egyházam iránti hűségben. Áldásod legyen fogadalmamon és egész életemen, most és mindörökké. Ámen.”

10). 222 számú konfirmációi ének: Szent hitemről vallást tettem

11). Egyháztaggá fogadás.

12). Emléklap-ajándék átadása

13). Záróének: