|
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek a január hónapba:
Bak (december 22. – január 19.) és
Vízöntő (január 20. – február 18.).
A januári égbolton a Nap az állatöv csillagképei közül áthalad a Nyilason és a Bakon.
Szabályos években a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év októbere.
Szökőévekben a január a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az április és a július.
Január virága a hóvirág.
Január talizmánköve a gránátkő.
Események
i. e. 45 – A Julián naptár bevezetése.
1438 – Habsburg Albert Magyarország királya lesz.
1622 – A Gergely-naptárban január 1-jét jelölik ki az év kezdetének, eltérően például az angliai március 25-étől
1661 – Kemény Jánost az országgyűlés Erdély fejedelmévé választja.
1700 – A Julián naptár bevezetése Oroszországban.
1776 – Gróf Batthyány Józsefet kinevezik esztergomi érsekké.
1780 – Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hetilap, a Magyar Hírmondó.
1801 – Megalakul az Egyesült Királyság, Nagy-Britannia és Írország egyesülésével.
1806 – Napóleon kezdeményezésére Franciaországban a forradalmi naptár helyett visszatértek a Gergely-naptár használatára
1808 – Az Egyesült Államokban betiltják a rabszolgakereskedelmet.
1880 – Megkezdődik a Panama-csatorna építése.
1893 – Japán elfogadja a Gergely-naptárt.
1908 – Ignotus szerkesztésében megjelenik a Nyugat c. irodalmi folyóirat első száma.
1927 – A korona helyett hazánk új fizetőeszköze a pengő.
1973 – A Magyar Posta bevezeti az irányítószámok használatát.
1983 – Az ARPANET hivatalosan átáll az Internet Protocol használatára, létrejön az internet.
2007 – Románia és Bulgária új tagja az Európai Uniónak.
Születések
1431 – VI. Sándor pápa († 1503)
1449 – Lorenzo de’ Medici („il Magnifico”) firenzei fejedelem († 1492)
1467 – I. (Öreg) Zsigmond lengyel király (1506–1548)
1484 – Ulrich Zwingli, svájci teológus, reformátor, protestáns vezető († 1531)
1557 – Bocskai István erdélyi fejedelem († 1606)
1752 – Betsy Ross varrónő, az amerikai nemzeti lobogó tervezője († 1836)
1820 – Figyelmessy Fülöp honvédőrnagy, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese († 1907)
1823 – Petőfi Sándor magyar költő († 1849)
1899 – Vaszary János magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró († 1963)
Halálozások
1502 – XIII. Gergely pápa, er. Ugo Buoncampagni, (uralk. 1572–1585-ig)
1943 – Rejtő Jenő („P. Howard”), magyar író (* 1905)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
A legtöbb Gergely-naptárt használó országban újév napja; gyakran 00:00 órai tűzijátékkal ünneplik.
Népi kalendárium
Újév, kiskarácsony napja
Előírások, tilalmak:
baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása sok pénzt hoz a házba
az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
Jóslások:
amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
ha olvadni kezd, sok bor terem
***************************************
Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az új év vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és a petárdadobálás is. Falvainkban általában az óév búcsúztatást és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte. Volt ahol a falu lakói együtt ünnepeltek, a templomhoz vonultak, egy legény felment a templomtoronyba, onnan köszöntötte az új esztendőt,a hívek pedig hálaadó énekeket mondtak.
A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így pédául semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha új év napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Bizonyos táplálkozási tilamak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta.) Szép hagyomány új év napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél.
Pap Gy. László 