Vadász

Moszkvai professzor elmegy medvére vadászni Szibériába. Kap maga mellé egy helyi vadászt is. Nézi a helyi vadász a professzort, majd megszólal: – Maga professzor. Akkor maga okos, ugye? – Igen-igen. – És tud lőni? – Nem először vagyok medvevadászaton, csak Szibériában még nem jártam. – És gyorsan tud futni? – Hosszútávfutó versenyző voltam. Kimennek a terepre. Meglátják a medvét, azt mondja a helyi vadász: fussunk! Futnak visszafelé, a medve trappol utánuk, közben gondolkodik a professzor, hogy mi a francnak fut, mikor van nála puska. Azzal megfordul, céloz, lő – medve eldől, nem mozdul. A helyi vadász odamegy a tetemhez és csóválja a fejét: – Professzor, professzor, maga tényleg tud lőni. Meg gyorsan futni is, de maga egy barom. – Miért? – Most hogyan visszük el a medvét a faluig?

Történt egyszer, hogy egy srác felnevelt egy árva vaddisznót. Az állat úgy ragaszkodott a sráchoz, mint egy kutya. Egyszer elmentek vadászni, és a srác lőtt egy vaddisznót. Vitte a vállán. Mögötte ballagott a saját házi-vaddisznója. Hazafelé tartva találkoztak egy turistacsoporttal, akik meglepve kérdezték: mi történik itt? Mire a srác: – Az egyik vadmalacot lelőttem, a másik megadta magát.

A sebész, a pszichiáter és a belgyógyász kacsavadászatra megy. Egyszer csak egy kacsa repül el felettük, mire a belgyógyász felemeli a puskáját, de nem tüzel. – Miért nem lőttél? – csodálkozik a sebész. – Biztos vagy benne, hogy kacsa volt? – kérdez vissza a belgyógyász. – Másféle madár is lehetett. Megint elhúz felettük egy kacsa. A pszichiáter megcélozza, de ő sem lő. – Most mi a baj? – dühöng a sebész. – Vajon tudja-e a kacsa, hogy ő kacsa? – töpreng a pszichiáter. Ekkor újabb kacsa emelkedik a magasba. A sebész kikapja a puskát a pszichiáter kezéből, és kapásból lelövi a madarat. – Biztos vagy benne, hogy kacsa volt? – kérdezi a belgyógyász és a pszichiáter. – Majd a boncolásnál kiderül!

Nagypapa dicsekszik az unokáknak a vadászélményeivel. – Afrikában vadásztál, nagyapa? – Igen, kis unokám! – És mit lőttél? – Hát sok zebrát, oroszlánt, meg nópliz-t. – Nópliz? Az milyen állat? – Fekete a bőre, két lábon jár, és azt mondogatja, hogy “No, please”, “no please!”

Két vadász beszélget az erdőben: – Ha én megcélzok egy nyulat, az máris írhatja a végrendeletét! A tisztáson hirtelen feltűnik a tapsifüles. A hencegő vadász előkapja a puskáját, rálő, de a nyúl elszalad. Mire a másik epésen megjegyzi: – Úgy látom már szalad is a közjegyzőhöz…