********************************************
Unitárius felekezeti népoktatás Nagyernyében a 17. században
(Hány éves az ernyei iskola?)
1976-ban ünnepeltük a nagyernyei iskola fennállásának 275. évfordulóját, majd 2001-ben 300.-at. Úgy tudtuk, hogy az első iskolamester, Zilahi János, 1701-ben kezdte el működését falunkban, mint református felekezeti tanító és az első „schola ház” említése 1702-ból származik.
A nagyernyei iskola és népoktatás azonban ennél sokkal régebbi!
Népoktatás falunkban valószínűleg már a reformáció elterjedése előtt is működött, a római-katolikus plébánia keretén belül, de az 1550-es évek második felében elterjedő unitarizmus kedvezően befolyásolta annak fejlődését (vagy továbbfejlődését). Az unitarizmus tanai termékeny talajra találtak Nagyernyében: a 16. század végén, a 17. század elején az egész falu ezen a hiten élt.
Az unitárius egyház kezdettől fogva támogatta az oktatás ügyét és nagy áldozatkészséggel felkarolta azt. Az egyházközségi népiskolákat a protestáns iskolák mintájára szervezték.
Legújabb kutatásaink azt bizonyítják, hogy Nagyernyében már az 1600-as évek elején unitárius felekezeti népiskola működött. Marosszék peres iratainak jegyzékében két nagyernyei iskolatanító neve is felmerül. 1636-ban Szabó Literatti Mihály az ernyei iskola „rektora”, derül ki egy okiratból. A latin nyelvű bejegyzés pontosan így hangzik: „Michealis Literatti alias Zabo Rectoris Scholi Nagy Erniensi…”1
A következő perbefogott ernyei tanító, akinek nevével találkozunk az Köpetzi Bálint 1643-ban. Az okiratban így jelenik meg: „Balintini Köpetzi Rect. Scholi Nagyi Erniensi…”2
A nagyernyei unitáriusok és reformátusok között, 1667-re tetőpontjára érő viszályokat, I. Apafi Mihály fejedelem probálja csilapítani egy rendelet erejű levelével. A Nagyernyében küldött levél arra szólítja fel az itteni unitáriusokat, hogy engedjék meg a reformátusoknak is, hogy prédikátort tartsanak maguknak a faluban, mert ha nem „meg fognak busulni”. A levélben arra is kitér a fejedelem, hogy „…azon helyben annak elötte az unitáriusok felesen lévén…mesterük vagyon…”3 Ime tehát egy újabb bizonyíték arra, hogy a 17. század elején az ernyei unitáriusok tanítot tartottak.
Az 1684-ben történt esperesi vizitáció jegyzőkönyvéből is kiderül, hogy „schola mester” működött Ernyében. Néhány részlet a jegyzőkönyv tartalmából:
– Felszólítják az „eklésia” tagjait, hogy mindenki építse meg a maga részét a cinteremben, valamint a pap és a mester házai körüli javításokat hajtsák végre.
– Azon a napon, melyet az „eccla” kijelöl mindenki szolgáltassa be a búzabért a pap és a mester számára.
– Csináltassanak illendő záros ajtót a cinteremre, „…az schola mester is be téve tartsa, és se preadicator, se mester az ott való fűnek vagy sarjunak megételére marhájokat be ne hajtsák…”
– „Mivel a scholamester maga sem tagadja, hogy pénzit ki adván költsön uzsorát veszen reája…” –ezért megintik, hogy ha mégegyszer előfordul szigorúan megbüntetik.4
1693-ban a Generális Vizitació megjegyzi, az egyházi földek összeírása alkalmával, hogy „…az János deák sírjában egy darab rét a Mesteré…”5
A fennebb felsorolt adatok nem teljesek, de még így is bizonyítják, hogy Nagyernye lakói már az 1600-as évek folyamán is iskolát működtettek és tanítót (mestert) tartottak.
Nemes Gyula
helytörténész, Nagyernye
1 Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatósága, fond: Marosszék Levéltára (Scaunul Mureş), seria: Protokollumok (Protocoale juridice), nr. 2, f. 358.
3 I. Apafi Mihály 1676 januárjában keltezett levele. A Nagyernyei Református Egyházközség levéltárában. Szám nélküli iratok, 1638-1799.
4 Keresztény Magvető 1901, 42. o., nagyernyei Kelemen Lajos történész közlése: A Marosköri Unitar. Esperesség visitatori végzései.
5 Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése. Maros-Torda megye. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi Hajdú Mihály és Sófalvi Krisztina. Budapest, 2005, (Unit. Egyh. köz. lt. Gen. Vis. 90-91), 501 o.
Megj.
A fenti írást a szerző kérésére közöltem.
Tisztelettel: Pap Gy. László
*******************************************
↑Vissza a “Mások tolla” kategóriára
↑Vissza a “Jelzések” kategória elejére!
Pap Gy. László 