Március

1853. március 1-jén Kolozsváron született Pákei Lajos építészmérnök, Kolozsvár főépítésze. (Szülővárosában halt meg 1921. március 22-én.)

1661. március 7-én halt meg Beke Dániel, egyházunk nyolcadik püspöke.

1819. március 8-án Szentivánlaborfalván született Berde Áron természettudós, lap-szerkesztő a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem rektora. (Kolozsváron halt meg 1892. január 25-én.)

1913. március 9-én Bözödön született Bözödi (Jakab) György író, szociográfus, történész. Gazdag könyvtárát az Unitárius Egyháznak adományozta. (1989. november 21-én halt meg Budakeszin.)

1792. március 11-én halt meg Suki László. Végrendeletében minden vagyonát az Unitárius Egyházra hagyta.

1844. március 13-án született Szentkatolnai Bálint Gábor egyetemi tanár, nyel¬vész, utazó. (1913. május 26-án halt meg Temesváron.)

1571. március 14-én halt meg János Zsigmond, Erdély első unitárius fejedelme.

1910. március 14-én Kőhalomban született László Gyula régész, őstörténész, művészettörténész, képzőművész, egyetemi tanár. (1998. június 17-én halt meg Nagyváradon.)

1888. március 14-én Homoródalmáson született Zoltán Sándor lelkész, író. (1979. június 22-én halt meg Budapesten.)

1882. március 20-án Fiatfalván született Kovács Lajos lelkész, író, szerkesztő, fordító, Kovács Lajos püspök édesapja. (1942. október 20-án halt meg Brassóban.)

1724. március 23-án halt meg Almási Gergely Mihály, egyházunk 14. püspöke. (1654. január 11-én született Homoródalmáson.)

1881. március 25-én Nagyszentmiklóson született Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató. Felnőtt korában lett unitáriussá, New Yorkban halt meg 1945. szeptember 26-án.

1911. március 27-én Bánffyhunyadon született Mikó Imre jogász, műfordító, író, politikus, egyházunk főgondnoka. (1977. március 21-én halt meg Kolozsváron.)

1888. március 28-án Nagymedeséren született Kiss Elek lelkész, teológiai tanár, író, lapszerkesztő műfordító, egyházunk 27. püspöke. (1971. december 7-én halt meg Kolozsváron.)

1908. március 28-án Brassóban született Szabó Sámuel közíró, az egykori Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet titkára, a Kévekötés szerkesztője, a brassói unitárius egyházközség lelkes tagja. (1993. szeptember 19-én halt meg Brassóban.)

1839. március 29-én Felsőbencéden született Benczédi Gergely, a Kolozsvári Unitárius Kollégium tanára, író. (1906. december 13-án halt meg Kolozsváron.)

1758. március 30-án halt meg Szentábrahámi Lombárd Mihály, az unitáriusok „szeme, szíve, szája”, egyházunk 16. püspöke. (Talán Városfalván született 1683-ban.)

Forrás: Itt

1566. március 15.	– én Tordán tartották az első hitvitázó zsinatot a lutheránus-kálvini és a Dávid Ferenc által képviselt szabadelvű reformációi irány között. A zsinat kimondta, hogy a keresztény hitnek egyedüli alapja az „apostoli hitvallás”, mely Isten igéjével megegyezik és a keresztény ember üdvösségére szükséges ismereteket magába foglalja. Ez a határozat az új reformációi irány első tárgyi megnyilatkozásának tekinthető.
1568. március 8-18.	napjain folyt le a gyulafehérvári második hitvita, melynek következtében az erdélyi magyar egyház elveszítette kálvinista jellegét és túlnyomóan unitáriussá lett. János Zsigmond fejedelem, az ország főrendjeinek többsége, a város nagy része az unitárius reformációhoz csatlakozott. A hagyomány szerint, a zsinatról győztesen hazatérő Dávid Ferencnek az akkori Tordai utca szegletén a „kerek kőről” elmondott beszédére egész Kolozsvár az unitárius vallásra tért át.
1578. március	havában, a tordai zsinat, melyen 322 unitárius lelkész jelent meg, kimondta, hogy mindazokról a vallási kérdésekről, amelyek felöl a zsinat még nem határozott, szabadon lehet vitatkozni, anélkül, hogy a hitújítást tiltó törvényt megsértenék.
1572. március 14.	-én meghalt János Zsigmond, az unitárius reformáció pártfogója és nagy jótevője. Halála után az ellenreformáció és a vele párhuzamos ortodox protestáns reakció, mely Európa-szerte megerősödött, az unitarizmus térhódítását megállította. János Zsigmond halála után jelent meg Dávid Ferenc két nagy műve: „Az egy ö magától való Felséges Istenről…” és „Az egy Atya Istennek és az ö áldott szent fiának Istenségéről…” címen.
1716. Március 30.	-án a Habsburg hatalom katonai erővel elfoglaltatta a kolozsvári egyházközség valamennyi templomát, a hozzátartozó javakkal együtt. Hasonló templomfoglalások máshol is történtek. A templomaitól megfosztott kolozsvári unitáriusok közel 80 éven keresztül csak magánházaknál és imaházakban tarthattak istentiszteleteket.
1872. Március 10.	-én halt meg Mikó Lőrinc. Mint az egyházjog tanára összeállította azokat a kánonokat, melyeket az egyház alapítása óta alkotott. Az egyházi szervezeti törvény kodifikálásának kiváló munkása volt. „Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere” című kéziratos munkáját 1931-ben Tóth György adta ki sokszorosított formában.
1972. Március 19.	-én Székelyudvarhelyen tartott Zsinati Főtanács Dr. Kovács Lajos (1909-1994) teológiai tanárt, főjegyzőt választotta püspöknek.