Unitárius hitelvek

főbb pontjai:

Isten. Az egész unitárius vallás lényege, amire minden többi hitelv fel van építve: Isten Atyasága. Ez tulajdonképpen egy eszmény, amelyet meg kell valósítani az élet minden vonatkozásában. A másik jellemző vonás Isten egysége. Semmi sincs világosabb tanítás a Bibliában, mint Isten egysége – mondja Dávid Ferenc a Rövid Magyarázatban. Egy következő fontos vonása az unitárius vallásnak, hogy Isten lélek Jn 4.24.). Amikor Istent, mint szellemet igyekszünk meghatározni, akkor három fontos jellemvonást kell megemlítenünk: Isten tökéletes, szent és jó. Tulajdonképpen ezek a kifejezések, illetve a mögöttük és bennük található lényeg az, ami Isten szellemi voltát képes meghatározni. Egy következő lényeget Isten személyes jellegében fedezünk fel. Ezzel pedig azt határoztuk meg, hogy Ő egy személyes, öntudatos lény. Fontos szerepet tölt be az unitárius felfogásban az a tény, hogy ateremtést Isten munkájának tartjuk. Azt mondhatjuk, „ha van valami a világon, ami isteni dolog, akkor a teremtés bizonyára ilyen”[16].

Az eddigiekhez társul Istennek két tulajdonsága, az igazságosság és az irgalmasság. Az ember is lehet igazságos és irgalmas, viszont az elfogulatlan szeretetnek egy olyan mértéke szükséges ehhez, amit csak nagyon ritkán fedezhetünk fel az emberi viszonyulások, közös együttélések rendjén. Isten szeretete és irgalmassága azonban olyan méreteket ölt, melyeket emberi fogalmakkal képtelenség körülírni. Az irgalmassághoz az igazságtól a szeretet vezet át. Gondviselő Istenünkben mindkettő bőven meg van. Az irgalom és könyörület „letörli a könnyeket, megbocsát a bűnösnek, az igazságosság fokozza az erőt és a bizalmat. Jézus az irgalmasságot emeli ki, midőn azt mondja, hogy irgalmasságot akarok és nem áldozatot, mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre (A hegyi beszéd.)[17].

A szentlélek

Az unitárius felfogás képtelen külön isteni személyként kezelni a szentlelket. Éppen ezért hitében Isten erejének és jóra való segítségének képzeli el, ami megvilágosítja az értelmet, megtisztítja a szívet, megerősíti emberi akaratunkat. Hisszük, hogy ez a lélek mindenkor munkálkodik bennünk, amikor arra törekszünk, hogy a jót és igazat megismerjük és ezek mellett szilárdan meg is maradjunk.

Jézus

Jézust történeti személynek hisszük, akiről az Újszövetségben olvashatunk. Tanításai irányt szabó és meghatározó szabályok számunkra, melyek által azt szeretné, hogy megismertesse velünk Isten törvényeit, valamint emberi szeretetben végbemenő kötelességeinket Istennel és embertársainkkal szemben. Éppen ezért örökérvényűnek és meghatározónak tartjuk azt a tanítását, melyben a vallás legfőbb törvényét határozta meg: Minden parancsolatok között az első: Az Úr, ami Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más, ezeknél nagyobb parancsolat. (Mk 12,28-31).

Az egyház

Vallásos életünk gyakorlását úgy képzeljük el, hogy egyházba tömörülünk, ahol Jézus tanításának és példájának követésével Isten országa építésén munkálkodunk. Elvünk, hogy minden embertársunkkal békességben és szeretetben éljünk, mert arról kell megismerjenek minket, hogy Jézus tanítványai vagyunk, ha egymást szeretjük (Jn 13,35).

Bűn és bűnbocsánat

Hitünk és vallásos felfogásunk tartozéka az a meggyőződés, hogy bűneinket közvetlen Istennek kell megvallanunk. Nem az örökös bűntudat, hanem a megjavulás vágya kell eltöltsön és az, hogy ugyanazt a vétket ismételten el ne kövessük.

Örökélet

Természetesen az unitáriusoknál is megtalálható az örökéletbe vetett hit, ami azonban kevésbé hangsúlyos. Ez a meggyőződés azt a magyarázatot hordozza magával, hogy hiszünk az élet folytatólagosságában és a lélek halhatatlanságában. A halált úgy fogjuk fel, mint egy természetes változást, miután testünk porrá lesz, lelkünk azonban tovább él Istennél, akitől soha el nem szakad.

[16] U.o. 51. Old.

[17] U.o. 54. Old.

********************************************

Forrásmunkák

  1. Dr. Erdő János: Teológiai tanulmányok – 1986
  2. Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése – 1934
  3. Dr. Varga Béla: Hit és vallás – 1948
  4. Unitárius Káté – 2000
  5. Dávid Ferenc mártír-halálának 375-ik évi emléke – 1954
  6. Négyszázév 1568-1968 – 1968
  7. Jakab Elek: Dávid Ferencz emléke. – 1879
  8. Dr. Varga Béla: Ami örökkévaló Dávid Ferenc életművében – 1930
  9. Dr. Varga Béla: Unitárizmus és individualizmus – 1931
  10. Vári Albert: Unitárizmus és racionalizmus – 1931
  11. Dr. Erdő János: Unitárius egyháztörténeti kurzus.

Pap Gy. László