Szemet szemért -1.

A talio törvény – 1.

Máté 5, 38-42.

Szemet szemért – ius talionis.

  1. „ne szállj perbe a gonosszal”

1). A ius talionis, vagyis a szemet szemért, fogat fogért rendelkezése a megtorlás elvére alapul, melyből kiindul tulajdonképpen minden emberi jogalkotás. Természetesen az az alapja, hogy a gonosz elkövetését senki ne kezdeményezze, de a gonoszság megtorlásának azonban helyet biztosított a társadalomban. Jézus tudatában volt népe bosszúvágyának, de éppen ezért belátta, hogy az erőszak csakis erőszakot szül, s emiatt a legjobb megoldásnak azt találta, ha igyekszik elállítani bennünket a megtorlás lehetőségétől.

A kijelölt bibliai rész 5 fontos témát sugall. Ezek között az első helyen arról kell tárgyaljunk, hogy mit fed le a „gonosz” kifejezés. Általában azt szoktuk megfogalmazni, hogy minden olyan tett, mely magán hordozza a „rossz” jelzőt. A Bibliában azonban mindenek előtt úgy találkozunk vele, mint egyfajta nyomorúsággal és büntetéssel. Valóban pillanatnyilag homályosnak találhatjuk ezeket a meghatározásokat, de amennyiben arra figyelünk, hogy az istenfélő embert gonosszal nem illetik (Péld 19,23.), vagy „miért, hogy a jó helyébe gonosszal fizettek” (1 Mózes 44,4.), akkor nyomban kipattan a tisztán látáshoz szükséges fény. A fentiek után tehát azt sikerül megértenünk, hogy egy állandóan jót cselekvő embert minduntalan gonoszsággal illetnek, melynek következménye magától értetődően egyfajta nyomorúságos állapot. Ezt a helyzetet azonban szükséges feloldani, hiszen a mindig csalatkozó ember egyszerre csak képtelen lenne tovább cselekedni a jót. A feloldás lehetőségét Pál apostolnál találom meg, miszerint: Gonosz helyébe gonoszt ne fizessetek (Róma 12,17.) – mondja.

A gonosz úgy is jelen van életünkben, mint bűn. Csak a jó és gonosz tudásának fájára, illetve annak gyümölcsére kell gondolni, vagy arra a megállapításra, melyet az egyfajta emberi igazságszolgáltatás követel meg: „Isten az ő napját felhozza mind a jókra, mind a gonoszokra (Mt 5,45.). A jó belátás kicsúcsosodását jelenti tehát a megállapítás: „Adj a te szolgádnak értelmet, hogy tudjon választást tenni a jó és gonosz között (1 Kir 3,9.).

A második kérdés az, hogy miként nyilvánul meg a gonoszság?

1/. Gondolatban. Nagyon veszedelmesnek találom a gondolatbeli gonoszságot is. Miért? Első sorban is azért, mert a gonoszság számtalan megnyilvánulási gazdagsága tárulkozik fel. Az biztos, hogy közel sem káros annyira, mint a kimondott szó, vagy még kevésbé, mint az elkövetett cselekedet, de ugyanakkor adva van az a lehetőség, hogy bele gondolhatunk a lehetőségek mélységeibe. Feltételezzük, pl. , hogy azt a sok gonoszságot el is követtük abban a pillanatban, mikor átvillantak gondolatainkon. „Piruljanak meg, kik ellenem gonoszt gondolnak (35. Zsolt 4.) – olvassuk a Zsoltárban. Azok az emberek, akik valóban hamar kimutatják arcukon a pirulás jeleit, arra igyekeznek, hogy ne is ferdítsék pl. az igazságot, mert különben azonnal észre vehető lenne arcukon. Az ilyen emberek általában szókimondók, akik a gonoszság tervezgetését ritkán kezdeményezik fejükben. Kérdezzük meg egymástól, hogy gondoltunk-e gonoszt egymás ellen?

Mi a gonosz gondolat? Megérzésem, hogy a rossz cselekedet forrása. „Pusztítást gondol a szív és hamisságot az ajak” (Péld 24,2.). Vagy „az ember szívéből jönnek ki a gonosz gondolatok (Mt 15,19) – olvassuk Máté evangéliumában. Lehet-e ugyanaz a hely – hitünk szerint a szívünk – jónak és gonosznak forráshelye? Ilyen értelemben, ha összefüggésbe helyezzük a Máté evangélista meglátását a mi megérzésünkkel, akkor bizony meg kell állapítanunk, hogy az indulat is egyenlővé vált a szívből érkező érzéssel, mely egyszer ilyen formán jó, máskor pedig gonoszságot tartogat. Az azonban még sem képzelhető el, hogy egyszer gonosz, máskor pedig jó legyen ugyanaz a szív. Amennyiben igen, akkor igyekezni kell arra, hogy minél előbb elhatároljuk magunkat a jó és igaz gondolatra.

2). A gonoszság második megnyilvánulását a kiejtett szóban fedezhetjük fel. Itt szinte azt mondhatom, hogy addig talán nincs is semmi baj, míg meg nem szólaltunk., az igazi gondok akkor kezdődnek, mikor már többé nem tudjuk megtartóztatni nyelvünket, s sokszor szinte akaratunk ellenére is kiröppen szánkon a gonosz szóba öntött gondolat. Van eset rá, hogy kinyitottuk szánkat és a gonosz gondolat kisuhant rajta. Fel is fogtuk ezt, de azért ha nincs hangos reagálás rá, akkor nyomban tévesen igyekszünk befolyásolni magunkat. Arra gondolunk, hogy, akinek céloztuk a meggondolatlanul kiejtett, gonosz mondatot, nem is fogta fel olyan komolyan, mint, ahogy azt mi először gondoltuk. Abban a tévhitben ringatjuk tehát magunkat, hogy talán nem is volt a meggondolatlanul kiejtett mondatnak olyan súlya, mint, amilyen kemény volt valóban a megfogalmazás. a megsértett jóindulatától függ sokszor, hogy nem veszi tudomásul gonosz kijelentéseinket.

3). A cselekedet jelenti a gonosz teljességének utolsó fokát. Akár a gondolat, , akár a szó, szinte könnyedséggel megbocsátható, de a cselekedet komoly következményei miatt sokkal nehezebben kezelhető. Bonyolult ez a kérdés is, hiszen olyan bőséges elágazódása van, melyek sokféleségéből nagyon nehéz kitalálni. Éppen ezért a cselekedetek sokaságában nem is mélyülök el, hanem egy Péter apostoli tanáccsal igyekszem megoldani a gordiuszi csomót: „Jobb, hogy a jó cselekedetekért szenvedjetek, , mint a gonosz cselekedetért”. (1 Pt 3,27.). Egyértelmű tehát, hogy csakis a jó cselekedeteket kell választani és egyben azt a lehetőséget is, hogy akár kenyér helyett kővel dobjanak meg. Azért fontos így tenni, mert a lelkiismeret nyugalma mindent kész pótolni az elszenvedett igazságtalanságokért.

Végül a reménykedőkkel én is vallom. Hogy a gonoszság győzelme nem tart sokáig. Tudjuk, hogy a történelem folyamán nem volt egyetlen ártatlan sem, aki elveszett volna. Olyan értelemben, hogy elfeledkezett volna róla Isten. Akár Ámos prófétával, akár pedig János levelével erősítem is meg ezt, elmondhatom, hogy nekünk keresnünk kell a jót és nem a gonoszt, hogy éljünk. (Ám 5,14.; 3 Jn 11.). Szerintem ez mindennél fontosabb!

IMA

1). Fordítsd felénk Atyánk  az arcodat!

2). Sok ember keserves kérése hallszik.

3). Benned bízik Istenünk a mi lelkünk.

4). Benned nyugszik meg szívünk.

5). Szárnyad alá vetjük reménységünket:

– eltávozik tőlünk a félelem

– megenyhül  fájdalom

– könnyül a földi teher

6). Benned van minden örömünk.

7). Sokszor kiáltottunk hozzád;

– nem volt, aki jót tegyen velünk

– megvédjen  bántalmazások között

– ki előbbre vigye ügyünket.

8). Emelj fel emberi méltóságunkba:

– légy segítségünkre

– erőtlenségünkben erősségünk

– veszélyes pillanatainkban oltalmazónk.

9). Maradj számunkra Élet mindörökké.

ÁMEN.

Van hozzáfűznivalója? Tegye meg nyugodtan!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s